A csoport szerint Kína legutóbbi műhold elleni csapásmérése, valamint Hold-expedíciós tervei, mellyel India is rendelkezik, mind a második űrverseny kezdetének a jelei, melyből az EU-nak sem szabadna kimaradnia. A csoport jelentése szerint az USA, Kína, India és Oroszország egyaránt növelte űrköltségvetését, ami jól mutatja, hogy a világűr továbbra is stratégiai fontossággal bír mind katonai, mind kereskedelmi alkalmazásait tekintve.
Ezzel szemben Európa fokozatos leszakadást mutat, amit a pénzügyi befektetések megduplázásával és a tagországok űrtevékenységének jobb koordinálásával, meglévő rendszereik kompatibilitásának növelésével lehetne megállítani. Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország mind különböző műholdas kommunikációs rendszereket használ, és időnként versenybe is szállnak egymással egy-egy üzlet megszerzéséért.
A jelentés szerzői, Christian Cabal és Henri Revol szenátor, mindketten régóta elkötelezték magukat a francia és az európai űrbefektetések népszerűsítése mellett, mondván, Európa nem engedheti meg magának, hogy túlságosan leszakadjon az Egyesült Államoktól.
A domináns USA mellé komoly anyagi áldozatokkal erőteljesen zárkózik fel Kína és India, Kína harmadikként önerőből juttatott embert a világűrbe. Oroszország szintén újjáélesztené űrszektorát, az oroszok egyes források szerint 1999 óta megtízszerezték az ágazatra fordított kiadásaikat.
Az ESA tagállamok 2005 decemberében megegyeztek, hogy „előnyben részesítik” az európai rakétákat, az Ariane 5-öt és a még fejlesztés alatt álló Vegát, amikor csak „műszakilag és pénzügyileg lehetséges”. A franciák szerint ennél jóval konkrétabb fogalmazásra és nagyobb elkötelezettségre lenne szükség, melynek hangot is adtak, az űrügynökség azonban figyelmen kívül hagyta. A jelentés szerint az Ariane-5 legerősebb változatát képessé kellene tenni arra, hogy 5 éven belül űrhajósokat juttasson fel a világűrbe.
Emellett az ESA fontolgatja egy Oroszország által kifejlesztett nukleáris fűtő technológia megvásárlását Európa Mars-kutató programjához. Az ESA tudományos bizottsága szerint a nukleáris hajtómű technológiának mindenképpen megfontolás tárgyát kell képeznie azoknál az űreszközöknél, melyek célpontjai a Naptól túl távol esnek, ezáltal nem számíthatnak a napenergiára. A téma azonban elég érzékenynek bizonyult Európában és az ESA azóta sem kötelezte el magát egy teljes körű, atommeghajtási kutatás mellett.
A francia csoport javasolta a Francia Atomenergia Bizottságnak, hogy ipari partnerei bevonásával kezdjen bele a kutatási és fejlesztési munkálatokba, míg az európai kormányokat arra biztatják, hogy adjanak hathatós segítséget azon cégeknek, amelyek szuborbitális repülési rendszereket fejlesztenek, elősegítve az űrturizmus európai iparágának kifejlődését.
