Élet-Stílus

Multimédia mobilra írva

A mobilcégek azt remélik, a multimédiás telefonok és szolgáltatások lesznek az idei karácsonyi bevásárlás slágerei. A 3G látványos előnyeinek élvezetét azonban még jó ideig a korlátozza a hiányos lefedettség.


Multimédia mobilra írva 1

Sport és jövő. A számítógép pontosan kimutatja a terhelhetőséget.

Különleges, testre erősített pánttal futotta végig a Bécs-Budapest Szupermarathon távját idén Benczik Gábor. A többszörös magyar bajnok (hivatását tekintve a Magyar Honvédség alezredese) egy kisméretű EKG készüléket vitt magával, amely folyamatosan mérte a sportoló különböző fiziológiai adatait. Ez még nem lett volna nagy újdonság, de az már annál inkább, hogy a készülék a Pannon GSM mobilhálózatát használva a feldolgozott adatokat folyamatosan küldte be egy központba, ahol „élőben” nyomon követhették, hogyan reagál a szervezet a nagy igénybevételre.

Mondhatni, az edzőnek ezentúl nem kell pusztán a sportoló arcára nézve kitalálnia, hogy az milyen állapotban van, a számítógép egészen pontosan kimutatja a terhelhetőséget. A módszer hétköznapi felhasználása persze ennél sokkal fontosabb lesz, elég például a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők folyamatos monitorozásának preventív előnyeire gondolni.

TÚLPÖRGÖTT IPAR. Az ilyen EKG adatainak mobil (helyszíni) kiértékeléséhez a „hagyományos” GSM hálózat már nem hatékony, a nagymennyiségű adat átviteléhez gyorsabb rendszerre van szükség.

Mit tud a 3G?

Multimédia mobilra írva 2

Multimédia mobilra írva 3

VIDEÓ-
TELEFONÁLÁS. Talán a leglátványosabb 3G alkalmazás, a telefonálók látják egymást beszélgetés közben. Szükséges hozzá, hogy a telefonnak azon az oldalán is legyen egy kamera, amelyiken a kijelző van. Telefonálás közben ez a kamera felveszi a telefont kezében tartó arcának képét és továbbítja a másik félnek, a kijelzőn pedig a partner képe jelenik meg. Szokatlan, hogy a felek nem a fülükhöz, hanem maguk elé tartják a telefonjukat. A videóhívás „alapbeállításban” egy választható extra szolgáltatás, vagyis csak akkor jön létre, ha a hívó kifejezetten így indítja a hívást, a hívott pedig a telefon felvételekor ezt az opciót választja ki a felkínált menüsorból. Csak akkor működik továbbá, ha mindkét fél 3G lefedettség alatt van. Minden más esetben hagyományos hanghívás jön létre. Bár az ilyen telefonálás adatként megy a hálózaton keresztül, az elszámolásban nem az adatforgalmat növeli. Az előfizetők ugyanis hozzá vannak szokva a telefonálás percdíjas rendszeréhez, tehát a videóhívások is percalapúak. „Nézd, amit én nézek”. A videótelefonálás egy továbbfejlesztett változata. Hívás közben bármelyik fél videófelvételt készíthet saját környezetéről és ezt átküldheti partnerének a hálózaton keresztül. Eközben a videóhívás nem szakad meg.

INTERNETEZÉS. Olyan, mintha az előfizető állandóan magával hordana egy ADSL sebességű internet-hozzáférést. Lehet weboldalakat böngészni a fejlettebb mobiltelefonok képernyőin is, ez azonban a kijelző kis mérete miatt egyelőre nem túl népszerű. Lehet modemként használni a telefont, amely például vezeték nélküli Bluetooth összeköttetéssel kapcsolódik egy noteszgéphez. Ezenkívül minden szolgáltató árul noteszgépbe illeszthető kártyát, amellyel közvetlenül lehet kapcsolódni a világhálóhoz. A mobilcégek jelenleg adatmennyiség után számláznak, általában előre meghatározott havi forgalmi limitekkel megállapított csomagok formájában. Az internetezés a vezetékes világhoz képest még drága, de átlagos forgalmat generáló ügyfelek esetében már közelít a szokásos vezetékes havi átalánydíjakhoz.

VIDEOLETÖLTÉS, -KÖZVETÍTÉS. Népszerű szolgáltatás Nyugat-Európa szerte, amikor például sportösszefoglalókat vagy koncertfelvételeket tesznek letölthetővé. Különösen jól eladható szolgáltatásnak bizonyult olyan élő közvetítések célba juttatása mobilon keresztül, amelyek más módon (például tévén) nem láthatóak. A fő közlekedési csomópontokon elhelyezett webkamerák élőben nézhető képe az autósoknak segít kikerülni a dugókat.

ZENELETÖLTÉS. A zenei anyagok legális digitális terjesztésének egyik legjobb módja. A készülék azonosítja a felhasználót, a mobilcég könnyen beszedi a díjat, a másolás pedig nem olyan egyszerű, mint a számítógépes környezetben. Két megoldás kezd meghonosodni. Az egyik szerint az előfizető egy bizonyos havidíjért bármikor, bárhonnan hozzáférhet egy teljes zenei tárhoz, de letölteni egyetlen számot sem tud. Így egy olyan „walkmant” kap, amelyben akár több százezer zenei anyag is lehet egyszerre. A másik esetben darabonként fizet a letöltött számok után, amelyek a telefon memóriájában landolnak.

Multimédia mobilra írva 4

Multimédia mobilra írva 3

TÉVÉZÉS. A mobilcégek digitális formában, élőben „adják” néhány országos tévécsatorna adását. A tévézés gyakorlatilag folyamatos adatletöltés, így az adatforgalmat növeli, ennek alapján számlázzák ki.


Multimédia mobilra írva 6

Multimédia mobilra írva 7

Íme tehát egy olyan alkalmazás, amelyhez kell a nagy kapacitású hálózat, és amely iránt a jövőben komoly piaci érdeklődés mutatkozhat. Ez azért fontos, mert a 3G-vel kapcsolatban gyakorlatilag már öt éve ugyanazt a kérdést feszegetik az elemzők: mi az, amit ezen keresztül el lehet adni az előfizetőknek olyan áron, hogy a technológiai befektetések megtérüljenek?

A szupergyors, multimédiás mobilhálózatokkal kapcsolatos üzleti várakozások az ezredforduló éveinek dotcom lázában futottak fel. Több nyugat-európai országban akkoriban árverezték el a kormányok azokat a frekvenciaengedélyeket, amelyek a 3G szolgáltatáshoz szükségesek, és a felfokozott piaci hangulatban óriásit kaszáltak az aukciókon. A társaságok viszont alaposan elszámították magukat, hiszen miután kiköltekeztek, a dotcom-lufi rövid időn belül látványosan kipukkadt, a méregdrága engedélyek értéke pedig nagyot zuhant.

Kiderült ugyanis, hogy az előfizetők nem feltétlenül „élnek-halnak” a mobil mulitmédiáért, sok szolgáltatásra alkalmasak a GSM „felgyorsított változatának” számító GPRS hálózatok, másrészt nem is olyan egyszerű gazdaságosan előállítani a mobiltelefonokra alkalmas multimédiás tartalmakat. A gazdasági racionalitás tehát több ponton is lehűtötte a túlfűtött várakozásokat. A 3G szolgáltatások Európában így jóval később tudtak csak elindulni és nem akkora durranással, mint ahogy azt a legkorábbi, ezredforduló környéki előrejelzések szerint várták.

CSENDES RAJT. Az indulás Európa-szerte és Magyarországon is nagy csinnadratta nélkül következett be, manapság már inkább azt kell tudatosítani az előfizetőkben, hogy a 3G megérkezett, elérhető lett. Míg Nyugat-Európa számos országában és Skandináviában már közel egy éve elindították a szolgáltatásokat, Magyarországon egy augusztus végi pénteken a T-Mobile nyitotta meg a sort – meglepetésszerűen. A Pannon GSM október 10-étől állította élesre a tesztüzemét, lapunk zártakor így egyedül a Vodafone Magyarországnál nem volt még 3G, bár a bevezetése a küszöbön állt.

A hazai társaságok kivétel nélkül a karácsonyi bevásárlás időszakára készülnek újfajta ajánlataikkal, hiszen az évnek ebben a szakaszában hagyományosan nagyobb az új készülékek és csomagok iránti érdeklődés. Persze a potenciális előfizetőknek egyelőre kompromisszumokat kell kötniük, a 3G lefedettség kiépítése ugyanis rendkívül tőkeigényes, ezért nem is halad nagyon gyorsan. Annyi bizonyos, hogy az év végére már mindhárom szolgáltató megfelelő minőségű hálózatot tud majd felmutatni Budapest majdnem teljes területén, jövőre pedig a fővárosból is „kimozdulnak”.

Egyelőre a készülékek is „szűk keresztmetszetet” jelentenek. „A 3G magyarországi terjedésének legnagyobb korlátja ma a megfelelő készülékek hiánya” – állította Ove Fredheim, a Pannon GSM vezérigazgatója október elején. Becslései szerint egyébként akkor 5 ezer alatt volt a Magyarországon használt 3G mobiltelefonok száma, ami a közel 9 millió mobiloshoz képest elenyésző. Drámai növekedés azóta sem következett be. A karácsonyi szezonra várhatóan egy-egy modell érkezik meg a piacvezető gyártóktól, mármint a mobilszolgáltatók által támogatott áron – e nélkül ugyanis a „valós piaci áron” csak nagyon kevés készüléket lehet nálunk eladni.

LÉPCSŐZETESEN. Egyelőre kérdéses, hogy a magyar vásárlók hogyan fogadják majd a lefedettségi problémákat, azaz mennyire tartja vissza az előfizetőket az a tény, hogy a 3G világ egyelőre Budapestre korlátozódik. „Ne vegyenek olyan készüléket, amely kizárólag 3G-n működik, és nem támogatja az EDGE szabványt” – mondja erre Ove Fredheim. A mobilcégek ugyanis lépcsőzetesen fejlesztenek, a méregdrága 3G helyett olyan, úgynevezett EDGE mobil adókat telepítenek, amelyek ugyan nem teszik lehetővé a 3G sávszélességet, de olyan gyors adatátvitelre azért képesek, hogy a legtöbb alkalmazást futtatni lehessen rajtuk. Praktikusan ez azt jelenti, hogy például videotelefonálni nem lehet a 3G lefedettségből kiérve, ám mondjuk a tévénézés zavartalanul folytatódhat, hiszen erre elég az EDGE sebessége is.

A mobilcégek ma már inkább csak hosszú távon hisznek az óriási 3G befektetéseik megtérülésében. Abban viszont nagyon is. A következő néhány évben tehát mindent el fognak követni azért, hogy divattá váljék.

Technológiai oldalról egyébként nagyon is van ráció a 3G/EDGE irányban. A GSM hálózatokat ugyanis kimondottan hangátvitelre „találták ki”, jellemző például, hogy az sms a technológiai szabvány szerint csak egy olyan kiegészítő funkciónak indult, amely a hálózatok üzemeltetőinek megkönnyítette a technikai jellegű információk gyors célba juttatását. Senki sem gondolt akkor még arra, hogy az emberek nemcsak beszélgetni akarnak bárhonnan, de adatokat is akarnak küldeni-fogadni.

Miután ez nyilvánvalóvá vált, a 3G szabványokat már kifejezetten adatátvitelre fejlesztették ki. Egy mobilszolgáltató céges pénztárcájának szemszögéből ez azt jelenti, hogy adatjellegű tartalmakat 3G hálózaton sokkal költséghatékonyabban tud eljuttatni az előfizetőihez. Így válik lehetségessé, hogy ne csak sms-ek és mms-ek, hanem gyakorlatilag bármilyen digitális tartalom eljusson egy készülékre úgy, hogy abban legyen üzlet egy mobilcégnek is.


Multimédia mobilra írva 8

Ove Fredheim: a 3G magyarországi terjedésének legnagyobb korlátja ma a megfelelő készülékek hiánya.

PROFITKILÁTÁSOK. Pillanatnyilag annyi a bökkenő, hogy a 3G engedélyekre és a technológiai váltásra (értsd: a szükséges hardverre és szoftverre) óriási pénzeket kellett költeni, márpedig a befektetők megtérülést várnak el. A szolgáltatások árazása így meglehetősen kényes üzletpolitikai döntés, kezdetben feltétlenül „prémium” díjakra lehet számítani.

Mindezek figyelembevételével a 3G-nél is nagyobb sávszélességet nyújtó 4G ma még inkább a technológiai laboratóriumok, mintsem a hétköznapok szintjén értelmezhető. Jóllehet a vezető távközlési eszközgyártók és szolgáltatók szívesen kommunikálják 4G fejlesztéseiket, hogy ezzel is bizonyítsák technológiai élenjárásukat, a menedzserek feje egyelőre amiatt fő, hogy a GSM megtartása mellett a következő években a forgalom minél nagyobb szeletét irányítsák át 3G-re. Aligha esnek még egyszer abba a hibába, hogy egy „túlpörgött” jövőbeni megoldás kedvéért veszélyeztessék a létező szolgáltatások üzleti kiaknázásának lehetőségét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik