1. Harminc év alatt az amazonasi esőerdő hatoda eltűnt
Több környezetvédő csoport is arra hívja fel a világ figyelmét, hogy Brazília őserdeiben, az Amazonas dzsungeleiben egyre gyorsul az erdőirtás, és
ez végzetes következményekkel járhat bolygónk egészére nézve is.
Csak tavaly 23 ezer 750 négyzetkilométernyi erdő tűnt el az Amazonas medencéjében, ami Magyarország területének egynegyedének felel meg. A fák kivágását elsősorban az magyarázza, hogy egyre nagyobb az igény a világon a szójatermesztésre és a marhatenyésztésre, a brazil farmerek pedig a szükséges területhez az Amazonas vidékén juthatnak hozzá. Folytatás >>
2. Veszélyben a szigetállamok – elönti őket a… szemét
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) 2004-es jelentése szerint egyre nehezebb a kis szigetállamok, „óceáni paradicsomok” helyzete, mert nincs hova elhelyezniük a felgyülemlő szemetet. A szemét és a szennyvíz jelentős része kezeletlenül az óceánokba kerül. Csak a műanyaghulladékok mennyisége ötszörösére nőtt az 1990-es évek óta a kis szigetállamokban. A probléma jelenleg elsősorban a karib-tengeri és a csendes-óceáni szigeteket érinti. Folytatás >>
3. Egymillió faj pusztulhat ki 2050-ig
Már nem az a kérdés, hogy a globális felmelegedés következtében elkerülhető-e a fajok kihalása, hanem az, hogy hány faj tűnik el a Földről a következő fél évszázadban.
Akár egymillió állat- és növényfaj eltűnhet 2050-re – állítja egy ENSZ-tanulmány. Az eltűnő fajok száma elsősorban a légkörbe jutó széndioxid függvénye. A fajok egynegyedének kihalása jelentősen rontja a harmadik világ több milliárd lakójának túlélési esélyeit is. Folytatás >>
Madarak kihalófélben – négyszáz faj veszélyeztetett
4. Egyre különösebben viselkednek a vadon élő állatok
Hiperaktív halak, lusta seregélyek, vakmerő egerek, durván viselkedő makákók – a természetbe kerülő növényvédő szerek és egyéb szennyezőanyagok növekedése miatt világszerte egyre furcsábban viselkednek a vadon élő állatok.
Az állatok átalakuló viselkedésért a szakemberek elsősorban az élő szervezetbe beépülő, hormonális változásokat okozó, az immunrendszert legyengítő vegyi anyagokat teszik felelőssé. Folytatás >>
5. Egyre gyakrabban betegek a tengeri élőlények
Egyre gyakrabban és egyre több betegség regisztrálható a tengeri élőlények körében. Új vírusok tűntek fel a bálnáknál és a fókáknál, a korallokat pedig gomba és alga fertőzések pusztítják. Új vírusok támadták meg a szardíniákat, és agresszív paraziták ütötték fel fejüket az osztrigák, kagylók és rákok körében is. Folytatás >>
6. Egyre savasabbak az óceánok
Az ipari forradalom óta a légkörbe került széndioxid felét a világ óceánjai nyelték el. Az óceánok tehát óriási szolgálatot tesznek az emberiségnek: a globális felmelegedéshez vezető széndioxid mennyiségét csökkentik a légkörben. Közben azonban az óceánok összetétele számottevően át is alakul.A vízzel reakcióba lépő gázból ugyanis szénsav képződik, amely veszélyt jelent a tengeri élővilágra. Folytatás >>
7. Fákat a Tátrába!
Orkánerejű széllökés pusztított november végén a Magas-Tátrában, holdbéli, kietlen tájjá változtatva a régiót. A legerősebb, 173 kilométer/órás széllökéseket a Chopokon mérték.
A pusztítás szemléltetésére elegendő egyetlen adat: Szlovákia évente hárommillió köbméter tűlevelű fát termel ki, a viharban több mint két és félmillió köbméternyi fa pusztult el (ebből 1 millió hatszázezer a nemzeti park területén), azaz az éves kitermelés majdnem 90 százaléka. A Tátrai Nemzeti Park gyakorlatilag megsemmisült, a szélvész a földig tarolt egy két és fél kilométer széles, 50 kilométer hosszú erdősávot. A környezetvédő szervezetek szerint a katasztrófa okait Szlovákia és Európa fokozatos kiszáradásában és a talaj felmelegedésében kell keresni. Folytatás >>
8. Aral-tó: humán és környezeti katasztrófa
Az Aral-tónál élők körében rendkívül magas a rákban szenvedők aránya, ami a populáció nagyfokú DNS-károsodásával magyarázható – derül ki egy, a National Geographic Társaság megbízásából készült kutatásból.
Az Aral-tó valaha a világ negyedik legnagyobb tava volt, az állapotáról készült legfrissebb felmérés eredménye szerint azonban 15 éven belül eltűnik.A vízfelszín drámai csökkenése azzal magyarázható, hogy a tavat tápláló két fő folyó, a Pamír hegységben eredő Szirdarja és Amudarja mentén az ötvenes években roppant vízigényes gyapotültetvényeket telepítettek. Az Aral-tó esete klasszikus példája az emberi beavatkozás miatt bekövetkező ökológiai és humán katasztrófának. Folytatás >>
9. Hongkong belefullad Kína gazdasági növekedésébe
Míg Hongkongban 1993-ban még „csak” 50 olyan napot tartottak számon, amikor is a látótávolság 5 km alá csökkent, ez a szám 2003-ban már elérte a 160-at. 2002-ben 262 órát töltöttek el a hongkongiak a legmagasabb készültségű szmogriadóban, 2003-ban viszont már 602 óra számított igen magas légszennyezettségűnek.
Először fordul azonban elő, hogy az „illatos kikötő”-ben, melyről Hongkong a nevét kapta, hajók ütközzenek össze a látótávolság drasztikus csökkenése miatt. Márpedig 2004 augusztusában egy 120 embert szállító katamarán szenvedett balesetet, amikor kapitánya nem látta a feléjük közeledő hatalmas olajszállító hajót, és még ugyanezen a héten több kisebb karambol is történt a forgalmas vizeken. A légszennyezettségi adatok változása mindent elmond ezen balesetek körülményeiről. Folytatás >>
10. Nagy-korallzátony – meg vannak számlálva napjai
Egy 2004-es tanulmány szerint a Nagy-korallzátony jelentős része megsemmisül 2050-ig, miután a világtengerek hőmérséklete növekszik. A Nagy-korallzátony Ausztrália keleti partja, Queensland tartomány mentén húzódik a Korall-tengerben.
Egy 2004-es felmérés szerint igen kicsi a valószínűsége annak, hogy a korallok elég gyorsan tudnának alkalmazkodni a világtengerek hőmérsékleti ingadozásaihoz. Márpedig a felmelegedés a legkevésbé pesszimista előrejelzések esetén is eléri a legalább két Celsius fokot ötven év múlva. Folytatás >>
A globális felmelegedés jelei világszerte: