A nemzeti bank a várakozásoknak megfelelő döntést hozott. A monetáris tanács tavaly augusztusban kezdte meg az enyhítési ciklust, 7,0 százalékról idén augusztusig minden hónapban 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, majd további négy, 20 bázispontos lépéssel érte el az eddigi 3,20 százalékos szintet. Innen faragtak most még 20 bázispontnyit, s így értük el a 3 százalékot.
A kamatvágás kissé gyengítette a forintot.
Erre számítottak
Az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3 százalékos inflációs célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését – vélekedett a döntésről a Takarékbank elemzője. Suppan Gergyel szerint a hazai kamatok süllyedését, és kedvező esetben tartósan alacsony szinten tartását a hazai fundamentális folymatok is támogathatják, mivel a háztartások finanszírozási képességének javulása lehetővé teszi az állam nettó finanszírozási igényének hazai forrásból való finanszírozását, így nincs szükség a külső források növelésére, miközben a külső adósság érdemben csökkenhet.
Emiatt pedig kevésbé van szükség a forint kamatprémiumának magas szinten tartására, így alacsonyabb kamatok mellett is stabilizálódhat a forint árfolyama. Ehhez azonban a Monetáris Tanács jelzésére is szükség lehet, hogy a kamatcsökkentési ciklus a végéhez közeledik.
A határidős kamatlábpiac a következő hónapokban 10-20 bázispontnyi további kamatvágást áraz, azonban úgy véli, hogy szükség lehet a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetésére, ill. lassítására, mivel a kamatfelár szűkítése már nem feltétlenül felel meg a jelenlegi kockázati megítélésünknek. Ezért alapesetben jövőre nem számít további kamatcsökkentésre, mivel a fejlett gazdaságokban fokozatos hozamemelkedés várható. Így akkor maradhat tartósan alacsony szinten a hazai alapkamat, ha a hazai kockázati felárak tartós javulást mutatnak, amit a külső adósság folyamatos csökkenése támogathat.
Ennek ellenére nem zárta ki, hogy kismértékben tovább csökken az alapkamat a jövő év elején, ebben az esetben azonban a jövő év második felében már kamatemelés várható, így ebben az esetben 3 százalékos alapkamatra számít a jövő év végére.
Mi várható a jövőben?
Az Equilor elemzése szerint a hazai monetáris politika mozgástere a Fed eszközvásárlási programjának kivezetése körül kialakult helyzet miatt egyre szűkebb, viszont a hazai inflációs folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy az elvi lehetőség továbbra is adott a kamatvágásra. A jegybankároknál egyelőre a lazítás mértékében különböznek az álláspontok.
A következő kamatdöntő ülés alkalmával 10 bázispontos csökkentésre számítanak, amit a piac is áraz. A jegybank törekvéseit az EKB jövőbeni politikája segítheti, hiszen például egy negatív kamatráta további extra likviditással látná el a piacokat. Kockázatot a hosszúoldali kötvényhozamok emelkedése és a forint erőteljes leértékelődése jelent. Utóbbi nem független a devizahitelek ügyétől sem – tették hozzá.
Az elemzői várakozások minimum illetve maximum értéke komoly szórást mutat 2014 kapcsán. Az viszont egyértelműen látszik, hogy a kamatvágás alja a Bloomberg konszenzusa szerint 2,7 százalékon alakul, ahonnan többen az alapkamat emelését várják. Ennek oka a fentebb említett kockázatok mellett, hogy az inflációs pálya a rekord alacsony szintekről emelkedésnek indulhat.
