Gazdaság

Törvény az MFB-ről- Az állam kedvenc bankja

Kiváltságos szerep vár az állam tavaly négymilliárdos veszteséget produkáló hitelintézetére, a Magyar Fejlesztési Bankra. Pontosabban: a parlamenti vita alatt álló MFB-törvény szentesíti majd a bank különleges helyzetét.

Portfóliótisztítás – ez a Pénzügyminisztérium (PM) kulcsszava, amelyet válasznak szánnak arra a kérdésre: vajon miért kívánják beiktatni a MFB Rt.-ről szóló törvénybe, hogy a bank kölcsönt nyújthasson a tulajdonában, résztulajdonában álló vállalkozások elidegenítéséhez. A hitelintézeti törvény tiltja az ilyen kockázatos, befektetést hitellé változtató ügyleteket, az MFB-ről szóló külön jogszabály viszont többek között ebben is kivételezne az állam fejlesztési bankjával. Bartal Róbert PM-osztályvezető szerint az MFB meg kíván szabadulni vállalataitól, s ezt igyekeznek majd kölcsönnel is előmozdítani. Ugyanezzel a magyarázattal szolgáltak kérdésünkre a banknál is.

Törvény az MFB-ről- Az állam kedvenc bankja 1JÓ SZÁNDÉKÚ PONTOSÍTÁS.“Ha csak portfóliótisztításról van szó, akkor pontosítsuk a törvényszöveget” – gondolkodott el Braun Márton (Fidesz-MPP). Módosító indítványa szerint csak a törvény kihirdetésekor meglévő MFB-s vállalkozások elidegenítéséhez lehetne kölcsönt adni. Csakhogy a kormány nem támogatta a jó szándékú pontosítást. Nem csak e tényből tűnik úgy, hogy mi sem áll távolabb a kormánytól és az MFB-től, mint a portfóliótisztítás. A hetekben szerzett 60 százalékos részesedést a bank – 165 millió forintos tőkeemeléssel – a Defend Security Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft.-ben, a Földi László egykori biztonsági szolgálati tiszt vezette, Fidesz-közelinek tartott vállalkozásban, s így most már Baranyay László, az MFB általános vezérigazgató-helyettese is helyet foglal a Defend felügyelőbizottságában.

Ennél is élesebben cáfolja a portfóliótisztítás állítólagos stratégiáját a Határozatok Tárában külső üzletrészügyben nemrég megjelent, 2045/2001. (III. 14.) számú kormányhatározat. Eszerint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. térítésmentesen átad a fejlesztési banknak 12 magánosításra kiszemelt állami gazdaságot (ezek értéke 12,96 milliárd forint), s a szakminiszterek az MFB-vel együtt dolgoznak ki kedvezményes konstrukciót, elősegítve, hogy a mezőgazdasági társaságokat a dolgozóik, illetve az általuk alapított cégek vehessék meg. A kormány máris megelőlegezte a törvényben kimondandó szabályt: azt, hogy az MFB-nél kölcsönre lehet váltani a vagyont, hiszen a privatizáció általa kitűzött céljai eddig nem alkalmazott banki eljárást kívánnak meg. Anélkül, hogy az intézményről szóló törvényjavaslatban ezt előterjesztették volna, körvonalazódik az MFB új szerepe a kormány vagyonpolitikájában. A tömeges privatizáció időszaka a kabinet helyzetértékelése szerint lezárult, az ÁPV Rt.-t meg kívánják szüntetni, hogy a helyébe lépő Nemzeti Holding a vagyonkezelést, illetve egy másik szervezet a kötelezettségek, a peres ügyek kezelését hivatott továbbvinni. (Ez utóbbi előkészítésére – mint Faragó Csaba, az ÁPV Rt. új elnök-vezérigazgatója bejelentette – átveszik az MFB cégét, a Magyar Követeléskezelő Rt.-t.) Ám a privatizáció, ha nem is tömegesen, de folytatódik, s ebben szerepet szánnak az MFB-nek.

Állami gazdaságok sorsaMFB-HEZ KERÜLŐK



• Agroprodukt Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Rt.

• Dalmandi Mezőgazdasági Rt.

• Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt.

• Gödöllői Tangazdaság Rt.

• Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt.

• Hidasháti Mezőgazdasági Rt.

• Lajta-Hanság Rt.

• Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rt.

• Szarvasi Mezőgazdasági Termelési és Élelmiszer-feldolgozó Rt.

• Szombathelyi Tangazdaság Rt.

• Sárvári Mezőgazdasági Rt.

• Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt.

ÁPV RT.-NÉL MARADÓK*

• Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt.

• Bácsalmási Agráripari Rt.

• Bábolna Mezőgazdasági Termelő, Fejlesztő és Értékesítő Rt.

• Enyingi Agrár Rt.

• Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt.

• Komáromi Mezőgazdasági Rt.

• Szerencsi Mezőgazdasági Rt.

*Azok közül, amelyek a kétéves büdzsében kikerültek

a tartós állami tulajdonból

Forrás: Határozatok Tára, kétéves költségvetés

A kártyák várható megkeverésével nyilván átalakul a szabályrendszer is, és valószínűleg tovább csökken a parlamenti ellenőrzés lehetősége. E kérdés körül folyik a legélesebb csata az MFB-törvény vitájában. A törvényjavaslatban semmiféle országgyűlési beszámolási kötelezettség nem szerepel, s nem juttatnának helyet a parlamenti pártoknak a bank felügyelőbizottságában (fb) sem. Az ellenzék, sőt Font Sándor, az MDF szónoka is reklamálta az “ÁPV-típusú” ellenőrzést, azaz a pártok részvételét az fb-ben. A kormány viszont ragaszkodik a javasolt szervezeti felálláshoz, ahhoz, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter nevezze ki a fejlesztési bank elnök-vezérigazgatóját, 7-9 tagú igazgatóságát és 5-7 tagú felügyelőbizottságát. Többen ezt eleve túlméretezett vezetésnek tartják az egyszemélyes állami rt. esetében, pláne, hogy ilyen egyszemélyi ellenőrzés esetén nem lesz, aki gátat szabjon a könnyelmű pénzkezelésnek. Megismétlődhet a jegybank bezárt bécsi érdekeltsége, a CW Bank esete – hangzik a figyelmeztetés. Állítólag a számvevőszéki bizottság eséllyel készít javaslatot arra, hogy legalább az Állami Számvevőszéknek számoljon el az MFB. E grémiumnak amúgy is feladata az állami tulajdonú cégek ellenőrzése, ilyen vizsgálatra azonban csak utólag, és jó, ha évenként egyszer szoktak sort keríteni.

Banki kivételekA nagy állami projekteket finanszírozó MFB és a hazai vállalatok export- és importtevékenységét hitelekkel támogató Eximbank az uniós tagság elnyerését követően azoknak a pénzintézetnek a szűk köréhez fog csatlakozni, amelyek felmentést kaptak a közösség legtöbb bankjára érvényes irányelvek alól.

Az unióban hatályban lévő úgynevezett prudenciális szabályok többek között előírják, hogy mekkora alaptőkével kell rendelkeznie egy banknak, illetve saját tőkéjének hány százalékát helyezheti ki hitel formájában. A pénzintézeti nagy hitel felső határa például nem haladhatja meg a bank tőkéjének 10 százalékát. Ezek a szabályok kivétel nélkül a bankok biztonságos működését hivatottak szavatolni.

Az Európai Unió (EU) és Magyarország közötti megállapodás értelmében az MFB és az Eximbank a belépés után mentesül a fenti előírások alkalmazása alól, mert Brüsszel megítélése szerint a két állami tulajdonú, speciális tevékenységet folytató pénzintézet megfelel mindazon feltételeknek, amelyek a kivételezést lehetővé teszik. Különleges helyzetük elismertetése nem követelt nagyobb erőfeszítést, lényegében csak részletes dokumentációval kellett bizonyítani, hogy teljesítik a szükséges kritériumokat. A fő szempont, amit az unió szakértői mérlegeltek, hogy a szóban forgó pénzintézetek támasztanak-e versenyt a kereskedelmi bankoknak (például gyűjtenek-e betéteket). Bár a területet érintő közösségi joganyag (acquis) külön nem fogalmaz meg konkrét elvárásokat a kedvezményezett körhöz tartozó bankokkal szemben, az unió figyelme mindenekelőtt a pénzintézetek statútumára terjedt ki, továbbá arra, hogy mekkora a súlyuk a pénzügyi piacon.

A szóban forgó közösségi direktíva részletesen felsorolja, mely tagország mely bankjai kaptak felmentést a szabályok alól, ami az érintetteket egyebek mellett az EU versenyjogi hatóságainak szőrszálhasogatásától is megkíméli. A tagországokban általában jegybankok, postabankok, fejlesztési és eximbankok kapnak ilyen kitüntetett státust.

A jelenleg a magyar országgyűlés előtt levő, az MFB-ről szóló törvény elfogadása szakértők szerint egyáltalán nem kötelező előfeltétele a mentesség odaítélésének, viszont pluszgaranciát jelent majd az EU számára.

Gyévai Zoltán, Brüsszel

Maga a törvény afféle “valamit valamiért” gondolat jegyében készül. Az állam fejlesztési bankja közfeladatokat lát el, nonprofit jelleggel ténykedik, ezért kedvezményeket, könnyebbségeket élvez a pénzintézetekre vonatkozó előírásokhoz képest. A hitelintézeti törvény (hit) év elején hatályba lépett módosítása már adott engedményeket az MFB-nek a prudenciális (óvatos, biztonságos működést elősegítő) szabályok terén. Most, a rá szabott külön jogszabályban tovább kívánnak menni ezen az úton. De így sem különböztetik meg hátrányosan a többi bankot – érvelnek az indoklásban -, sőt, a speciális állami feladatok miatt az MFB-t diszkriminálnák, ha számára a hitelintézetekkel egyenlő feltételeket határoznának meg.

A kedvezményezés alapja az Európai Bizottság november 13-i nyilatkozata, amelyben az Európai Unió (EU) “kormánya” elfogadta, hogy az MFB kivételi listán szerepeljen (az Eximbank Rt.-vel együtt), azaz ne vonatkozzanak rá maradéktalanul a közösségi banki irányelvek (lásd külön írásunkat a 16. oldalon). Az engedmény feltételeként szabta azonban, hogy a bank ne végezzen határon átnyúló tevékenységet, ne, vagy csak kismértékben versenyezzen más bankokkal, korlátozott körben fejtse ki tevékenységét, külön jogszabály alapján működjön, és jellemzően állami tulajdonban legyen.

SZAKOSÍTVA.Az MFB tehát a készülő jogszabály szerint úgynevezett “szakosított pénzintézeti feladatokat” lát el: elősegíti a magyar gazdaság modernizációját és élénkítését, részt vesz az állami források kihelyezésében, az egyes állami célelőirányzatok kifizetéséhez kapcsolódó feladatok ellátásában, közreműködik az uniós előcsatlakozási támogatások folyósításában, mi több – és ez máris éles vitát váltott ki – az államháztartás lejárt követeléseinek faktorálásában, érvényesítésében is. Célelőirányzat ügyben egyébként már korábban napvilágra kerültek információk: a Gazdasági Minisztériummal (GM) kötött megállapodás szerint a bank állítólag a gazdaságfejlesztési célelőirányzatok kamattámogatásainak, valamint a kis- és középvállalkozási célelőirányzat juttatásainak, a Hitelgarancia Rt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Rt. kedvezményes díjtámogatásainak odaítélését ellenőrzi. Más szóval az MFB automatikus betekintést kapott a minisztériumi és más támogatások elosztásába.

ÚJ GAZDA.Közben a kormány – az említett 2045-ös határozatban – úgy döntött: a gazdasági miniszter veszi át a pénzügyi tárca vezetőjétől az MFB tulajdonosi jogok gyakorlójának tisztét. A Széchenyi-terv felett bábáskodó GM-től eddig sem volt profilidegen a fejlesztési bank, hiszen az MFB a gyorsforgalmiút-építés finanszírozója, a panelhitelkeret gazdája (Figyelő, 2001/12. szám), a kis- és középvállalkozási, praxisprivatizációs, lízing-és belföldi vállalkozásoknak szánt forgóeszköz-hitelek kínálója.

Mindeme közfeladatok ellátását vaskos kedvezményekkel segítik; mindenekelőtt azzal, hogy a kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként készül helytállni az MFB felvett hiteleiért, kötvénytartozásaiért és a felsőbb megbízásra, harmadik személlyel szemben vállalt kezességekért, garanciákért. Az állami kezességvállalás az MFB esetében eddig sem volt ismeretlen, ennek ez év végi állományát például 180 milliárd forintban szabták meg a kétéves büdzsében – érvelnek a bankban. “Az automatikus állami kezességvállalás azonban melegágya a pazarló, felelőtlen gazdálkodásnak” – vetette ez ellen a parlamenti vitában Keller László szocialista képviselő. Az ellenzék aggódik, hogy az MFB indokolatlan versenyelőnyhöz jut például akkor, amikor részt vesz a célelőirányzatok kifizetésében, vagy amikor pénzforgalmi számlát nyithat kedvezményezett kuncsaftjainak. A kormány nem tartja ezt veszélyesnek, mivel az MFB a vállalkozások csak szűk köre számára vezet számlát. Csakugyan, információink szerint az MFB-nél tartott vállalati betétek összege a bankrendszer tavalyi állományának 0,1 százalékát sem érte el, miközben a vállalati hitelekből a fejlesztési bank 1,9 százalékkal részesedett.

“Tevékenységét elsősorban a köz érdekében és nem haszonszerzés céljából” folytatja – szögezik le már a törvény bevezetőjében is. A bírálatok szerint ennek már puszta kimondása is a piacszerű gazdálkodást, a költségérzékeny üzletmenetet gyengíti. “Ha a kormány nem bankként akarja működtetni az MFB-t, akkor miért vonatkoznak rá bankszabályok, miért használja egyáltalán a bank elnevezést?” – vélekednek pénzintézeti körökben is. Ugyanakkor a Bakszövetség nem foglal állást a készülő törvényről, mondván: nem vonták be a jogszabály előkészítésébe.

Törvény az MFB-ről- Az állam kedvenc bankja 2KISTAFÍROZÁS VESZTESÉGGEL.Mindenesetre az MFB tekintélyes, 4,02 milliárd forint veszteséggel zárta a 2000-es évet, holott egy esztendővel korábbra még 2,56 milliárd forint adózás előtti nyereséget könyvelhetett el. Bár tavaly az MFB 57 milliárd forint állami tőkejuttatást kapott, a banknál nem nyilatkoznak a veszteség okairól, arra hivatkozva, hogy az igazgatóság még nem tárgyalt róla. Bizonyosra vehető, hogy a horribilis ráfizetések nem a szokásos banki tevékenységekből származtak, hiszen kamatjövedelemként 3,9 milliárd forint nyereséget kasszírozott az intézmény.

Tőkével a bank már most jól el van eresztve, hiszen az év végi 48,7 milliárdos sajáttőke-állományával a hazai bankok között az előkelő negyedik helyet foglalja el az OTP, az MKB és a CIB mögött. Most azonban némi homok került a gépezetbe, hiszen – megint csak a 2045. számú határozat szerint – lecsippentenek a kétéves büdzsében autópálya-építés céljára szánt 35,2 milliárdos idei tőkejuttatásból. Ennek kontójára hitelezik meg ugyanis a mezőgazdasági szövetkezetek külsőüzletrész-kifizetését, 12,69 milliárddal kurtítva meg az MFB újabb apanázsát. Azért a tizenkét állami gazdaságot mégsem adták ingyen…

JUTTATÁSOK.Végül is az idén 22,51 milliárdot juttat a költségvetés az MFB-nek, ebből azonban 11,6 milliárd a gyorsforgalmiút-hálózat üzemeltetésére, fenntartására szolgál, a többi – közelebbi célmegjelölés nélküli – tőketartalék-juttatás. Az idei és jövő évi projektek közül M3-as pálya építése 70, az M7-es 30,8, a szekszárdi út és a hozzá kapcsolódó M9-es építkezés 28 milliárdba kerül – sorolta Bakonyi István, az MFB többségi tulajdonában lévő Nemzeti Autópálya (NA) Rt. igazgatója. Nem tudhattuk meg, melyiket választják most a pénzszerzés három lehetséges módja – az NA Rt. tőkeemelése, hitelfelvétel hazai bankoktól, lakossági kötvénykibocsátás – közül, mint ahogy ezt Baranyay László sem árulta el a Magyar Hírlapnak. A kétéves büdzsében jövő évre előirányzott 36 milliárdos MFB-apanázs egyelőre érintetlen, ám ebből 15,3 szintén az üzemeltetésre kell fordítani.

Közben a jegyzett tőkét, azaz a részvények összes értékét is meg kívánják emelni június végéig 60 milliárd forintra – a jelenlegi 47,98 milliárdról -, ám ez már csak könyvelési kérdés, hiszen a büdzséből juttatott pénzeszközöket a bank forrásai között is meg kell valahogy jeleníteni. Mint az MFB-ben megtudtuk, a tőkeemelések eddig 50 százalékos ázsióval folytak, azaz az állami apanázs kétharmadával a jegyzett tőkét, egyharmadával pedig a tőketartalékot fejelték meg.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik