Törvény az MFB-ről- Az állam kedvenc bankja

Portfóliótisztítás – ez a Pénzügyminisztérium (PM) kulcsszava, amelyet válasznak szánnak arra a kérdésre: vajon miért kívánják beiktatni a MFB Rt.-ről szóló törvénybe, hogy a bank kölcsönt nyújthasson a tulajdonában, résztulajdonában álló vállalkozások elidegenítéséhez. A hitelintézeti törvény tiltja az ilyen kockázatos, befektetést hitellé változtató ügyleteket, az MFB-ről szóló külön jogszabály viszont többek között ebben is kivételezne az állam fejlesztési bankjával. Bartal Róbert PM-osztályvezető szerint az MFB meg kíván szabadulni vállalataitól, s ezt igyekeznek majd kölcsönnel is előmozdítani. Ugyanezzel a magyarázattal szolgáltak kérdésünkre a banknál is.

JÓ SZÁNDÉKÚ PONTOSÍTÁS.“Ha csak portfóliótisztításról van szó, akkor pontosítsuk a törvényszöveget” – gondolkodott el Braun Márton (Fidesz-MPP). Módosító indítványa szerint csak a törvény kihirdetésekor meglévő MFB-s vállalkozások elidegenítéséhez lehetne kölcsönt adni. Csakhogy a kormány nem támogatta a jó szándékú pontosítást. Nem csak e tényből tűnik úgy, hogy mi sem áll távolabb a kormánytól és az MFB-től, mint a portfóliótisztítás. A hetekben szerzett 60 százalékos részesedést a bank – 165 millió forintos tőkeemeléssel – a Defend Security Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft.-ben, a Földi László egykori biztonsági szolgálati tiszt vezette, Fidesz-közelinek tartott vállalkozásban, s így most már Baranyay László, az MFB általános vezérigazgató-helyettese is helyet foglal a Defend felügyelőbizottságában.

Ennél is élesebben cáfolja a portfóliótisztítás állítólagos stratégiáját a Határozatok Tárában külső üzletrészügyben nemrég megjelent, 2045/2001. (III. 14.) számú kormányhatározat. Eszerint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. térítésmentesen átad a fejlesztési banknak 12 magánosításra kiszemelt állami gazdaságot (ezek értéke 12,96 milliárd forint), s a szakminiszterek az MFB-vel együtt dolgoznak ki kedvezményes konstrukciót, elősegítve, hogy a mezőgazdasági társaságokat a dolgozóik, illetve az általuk alapított cégek vehessék meg. A kormány máris megelőlegezte a törvényben kimondandó szabályt: azt, hogy az MFB-nél kölcsönre lehet váltani a vagyont, hiszen a privatizáció általa kitűzött céljai eddig nem alkalmazott banki eljárást kívánnak meg. Anélkül, hogy az intézményről szóló törvényjavaslatban ezt előterjesztették volna, körvonalazódik az MFB új szerepe a kormány vagyonpolitikájában. A tömeges privatizáció időszaka a kabinet helyzetértékelése szerint lezárult, az ÁPV Rt.-t meg kívánják szüntetni, hogy a helyébe lépő Nemzeti Holding a vagyonkezelést, illetve egy másik szervezet a kötelezettségek, a peres ügyek kezelését hivatott továbbvinni. (Ez utóbbi előkészítésére – mint Faragó Csaba, az ÁPV Rt. új elnök-vezérigazgatója bejelentette – átveszik az MFB cégét, a Magyar Követeléskezelő Rt.-t.) Ám a privatizáció, ha nem is tömegesen, de folytatódik, s ebben szerepet szánnak az MFB-nek.

A kártyák várható megkeverésével nyilván átalakul a szabályrendszer is, és valószínűleg tovább csökken a parlamenti ellenőrzés lehetősége. E kérdés körül folyik a legélesebb csata az MFB-törvény vitájában. A törvényjavaslatban semmiféle országgyűlési beszámolási kötelezettség nem szerepel, s nem juttatnának helyet a parlamenti pártoknak a bank felügyelőbizottságában (fb) sem. Az ellenzék, sőt Font Sándor, az MDF szónoka is reklamálta az “ÁPV-típusú” ellenőrzést, azaz a pártok részvételét az fb-ben. A kormány viszont ragaszkodik a javasolt szervezeti felálláshoz, ahhoz, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter nevezze ki a fejlesztési bank elnök-vezérigazgatóját, 7-9 tagú igazgatóságát és 5-7 tagú felügyelőbizottságát. Többen ezt eleve túlméretezett vezetésnek tartják az egyszemélyes állami rt. esetében, pláne, hogy ilyen egyszemélyi ellenőrzés esetén nem lesz, aki gátat szabjon a könnyelmű pénzkezelésnek. Megismétlődhet a jegybank bezárt bécsi érdekeltsége, a CW Bank esete – hangzik a figyelmeztetés. Állítólag a számvevőszéki bizottság eséllyel készít javaslatot arra, hogy legalább az Állami Számvevőszéknek számoljon el az MFB. E grémiumnak amúgy is feladata az állami tulajdonú cégek ellenőrzése, ilyen vizsgálatra azonban csak utólag, és jó, ha évenként egyszer szoktak sort keríteni.

Maga a törvény afféle “valamit valamiért” gondolat jegyében készül. Az állam fejlesztési bankja közfeladatokat lát el, nonprofit jelleggel ténykedik, ezért kedvezményeket, könnyebbségeket élvez a pénzintézetekre vonatkozó előírásokhoz képest. A hitelintézeti törvény (hit) év elején hatályba lépett módosítása már adott engedményeket az MFB-nek a prudenciális (óvatos, biztonságos működést elősegítő) szabályok terén. Most, a rá szabott külön jogszabályban tovább kívánnak menni ezen az úton. De így sem különböztetik meg hátrányosan a többi bankot – érvelnek az indoklásban -, sőt, a speciális állami feladatok miatt az MFB-t diszkriminálnák, ha számára a hitelintézetekkel egyenlő feltételeket határoznának meg.

A kedvezményezés alapja az Európai Bizottság november 13-i nyilatkozata, amelyben az Európai Unió (EU) “kormánya” elfogadta, hogy az MFB kivételi listán szerepeljen (az Eximbank Rt.-vel együtt), azaz ne vonatkozzanak rá maradéktalanul a közösségi banki irányelvek (lásd külön írásunkat a 16. oldalon). Az engedmény feltételeként szabta azonban, hogy a bank ne végezzen határon átnyúló tevékenységet, ne, vagy csak kismértékben versenyezzen más bankokkal, korlátozott körben fejtse ki tevékenységét, külön jogszabály alapján működjön, és jellemzően állami tulajdonban legyen.

SZAKOSÍTVA.Az MFB tehát a készülő jogszabály szerint úgynevezett “szakosított pénzintézeti feladatokat” lát el: elősegíti a magyar gazdaság modernizációját és élénkítését, részt vesz az állami források kihelyezésében, az egyes állami célelőirányzatok kifizetéséhez kapcsolódó feladatok ellátásában, közreműködik az uniós előcsatlakozási támogatások folyósításában, mi több – és ez máris éles vitát váltott ki – az államháztartás lejárt követeléseinek faktorálásában, érvényesítésében is. Célelőirányzat ügyben egyébként már korábban napvilágra kerültek információk: a Gazdasági Minisztériummal (GM) kötött megállapodás szerint a bank állítólag a gazdaságfejlesztési célelőirányzatok kamattámogatásainak, valamint a kis- és középvállalkozási célelőirányzat juttatásainak, a Hitelgarancia Rt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Rt. kedvezményes díjtámogatásainak odaítélését ellenőrzi. Más szóval az MFB automatikus betekintést kapott a minisztériumi és más támogatások elosztásába.

ÚJ GAZDA.Közben a kormány – az említett 2045-ös határozatban – úgy döntött: a gazdasági miniszter veszi át a pénzügyi tárca vezetőjétől az MFB tulajdonosi jogok gyakorlójának tisztét. A Széchenyi-terv felett bábáskodó GM-től eddig sem volt profilidegen a fejlesztési bank, hiszen az MFB a gyorsforgalmiút-építés finanszírozója, a panelhitelkeret gazdája (Figyelő, 2001/12. szám), a kis- és középvállalkozási, praxisprivatizációs, lízing-és belföldi vállalkozásoknak szánt forgóeszköz-hitelek kínálója.

Mindeme közfeladatok ellátását vaskos kedvezményekkel segítik; mindenekelőtt azzal, hogy a kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként készül helytállni az MFB felvett hiteleiért, kötvénytartozásaiért és a felsőbb megbízásra, harmadik személlyel szemben vállalt kezességekért, garanciákért. Az állami kezességvállalás az MFB esetében eddig sem volt ismeretlen, ennek ez év végi állományát például 180 milliárd forintban szabták meg a kétéves büdzsében – érvelnek a bankban. “Az automatikus állami kezességvállalás azonban melegágya a pazarló, felelőtlen gazdálkodásnak” – vetette ez ellen a parlamenti vitában Keller László szocialista képviselő. Az ellenzék aggódik, hogy az MFB indokolatlan versenyelőnyhöz jut például akkor, amikor részt vesz a célelőirányzatok kifizetésében, vagy amikor pénzforgalmi számlát nyithat kedvezményezett kuncsaftjainak. A kormány nem tartja ezt veszélyesnek, mivel az MFB a vállalkozások csak szűk köre számára vezet számlát. Csakugyan, információink szerint az MFB-nél tartott vállalati betétek összege a bankrendszer tavalyi állományának 0,1 százalékát sem érte el, miközben a vállalati hitelekből a fejlesztési bank 1,9 százalékkal részesedett.

“Tevékenységét elsősorban a köz érdekében és nem haszonszerzés céljából” folytatja – szögezik le már a törvény bevezetőjében is. A bírálatok szerint ennek már puszta kimondása is a piacszerű gazdálkodást, a költségérzékeny üzletmenetet gyengíti. “Ha a kormány nem bankként akarja működtetni az MFB-t, akkor miért vonatkoznak rá bankszabályok, miért használja egyáltalán a bank elnevezést?” – vélekednek pénzintézeti körökben is. Ugyanakkor a Bakszövetség nem foglal állást a készülő törvényről, mondván: nem vonták be a jogszabály előkészítésébe.

KISTAFÍROZÁS VESZTESÉGGEL.Mindenesetre az MFB tekintélyes, 4,02 milliárd forint veszteséggel zárta a 2000-es évet, holott egy esztendővel korábbra még 2,56 milliárd forint adózás előtti nyereséget könyvelhetett el. Bár tavaly az MFB 57 milliárd forint állami tőkejuttatást kapott, a banknál nem nyilatkoznak a veszteség okairól, arra hivatkozva, hogy az igazgatóság még nem tárgyalt róla. Bizonyosra vehető, hogy a horribilis ráfizetések nem a szokásos banki tevékenységekből származtak, hiszen kamatjövedelemként 3,9 milliárd forint nyereséget kasszírozott az intézmény.

Tőkével a bank már most jól el van eresztve, hiszen az év végi 48,7 milliárdos sajáttőke-állományával a hazai bankok között az előkelő negyedik helyet foglalja el az OTP, az MKB és a CIB mögött. Most azonban némi homok került a gépezetbe, hiszen – megint csak a 2045. számú határozat szerint – lecsippentenek a kétéves büdzsében autópálya-építés céljára szánt 35,2 milliárdos idei tőkejuttatásból. Ennek kontójára hitelezik meg ugyanis a mezőgazdasági szövetkezetek külsőüzletrész-kifizetését, 12,69 milliárddal kurtítva meg az MFB újabb apanázsát. Azért a tizenkét állami gazdaságot mégsem adták ingyen…

JUTTATÁSOK.Végül is az idén 22,51 milliárdot juttat a költségvetés az MFB-nek, ebből azonban 11,6 milliárd a gyorsforgalmiút-hálózat üzemeltetésére, fenntartására szolgál, a többi – közelebbi célmegjelölés nélküli – tőketartalék-juttatás. Az idei és jövő évi projektek közül M3-as pálya építése 70, az M7-es 30,8, a szekszárdi út és a hozzá kapcsolódó M9-es építkezés 28 milliárdba kerül – sorolta Bakonyi István, az MFB többségi tulajdonában lévő Nemzeti Autópálya (NA) Rt. igazgatója. Nem tudhattuk meg, melyiket választják most a pénzszerzés három lehetséges módja – az NA Rt. tőkeemelése, hitelfelvétel hazai bankoktól, lakossági kötvénykibocsátás – közül, mint ahogy ezt Baranyay László sem árulta el a Magyar Hírlapnak. A kétéves büdzsében jövő évre előirányzott 36 milliárdos MFB-apanázs egyelőre érintetlen, ám ebből 15,3 szintén az üzemeltetésre kell fordítani.

Közben a jegyzett tőkét, azaz a részvények összes értékét is meg kívánják emelni június végéig 60 milliárd forintra – a jelenlegi 47,98 milliárdról -, ám ez már csak könyvelési kérdés, hiszen a büdzséből juttatott pénzeszközöket a bank forrásai között is meg kell valahogy jeleníteni. Mint az MFB-ben megtudtuk, a tőkeemelések eddig 50 százalékos ázsióval folytak, azaz az állami apanázs kétharmadával a jegyzett tőkét, egyharmadával pedig a tőketartalékot fejelték meg.