Az előzmények ismertek: Marian Cozmát 2009. február 8-án ölték meg egy veszprémi lokál előtt, segítségére siető társait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet pedig életveszélyesen megsebesítették.
A bíró
A nyilvános ülésen Márki Zoltán bíró ismertette a Veszprémi Megyei Bíróság elsőfokú és a Győri Itélőtábla másodfokú ítéletét. A felülvizsgálati eljárásra azért került sor, mert a két ítélet között mind a cselekmények minősítését, mind a kiszabott büntetések mértékét illetően nagyon lényeges eltérés volt. Az első fokon eljárt bíróság mindhárom vádlottat társtettesként, több emberen elkövetett emberölés kísérletében, valamint bűnsegédként elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés kísérletében mondta ki bűnösnek. Ezért Raffael Sándor elsőrendű és Németh Győző másodrendű vádlottakra életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki azzal, hogy büntetésükből legkorábban 30 év elteltével bocsáthatók feltételes szabadságra, Sztojka István harmadrendű vádlottat pedig húsz év fegyházbüntetésre ítélte.
Fotók: Hír24
A Győri ítélőtábla ezt az ítéletet változtatta meg úgy, hogy a vádlottak cselekményét eltérően minősítette. Az eltérő minősítéshez enyhébb büntetések kapcsolódtak. A másodfokú, jogerős ítélet szerint Raffael Sándor bűnös egy rendbeli emberölésben, egy rendbeli társtettesként, illetve egy rendbeli bűnsegédként elkövetett testi sértésben; Németh Győző egy rendbeli emberölés kísérletében és kétrendbeli testi sértésben, míg Sztojka Iván három rendbeli testi sértésben. Az így minősített cselekményekért legfeljebb 20 évi szabadságvesztés szabható ki. Az első és a másodrendű vádlott jogerősen 18-18 évet, míg a harmadrendű nyolc évi börtönbüntetést kapott.
Az ügyész
A nyilvános ülésen részt vevő ügyész felszólalásában azt kifogásolta, hogy míg a megyei bíróság azt állapította meg, hogy a vádlottak az egész cselekménysorban, vagyis már bent a lokálban kitört verekedésben, majd ezt követően a lokál előtt az utcán történt halálos, illetve életveszélyt okozó szúrások elkövetésekor szándékegységben voltak, az ítélőtábla indokolatlanul mellőzte ezt a megállapítást. A szándékegység magyarul azt jelenti, hogy az elkövetők tudnak egymás cselekményeiről, azt közösen, egységes akarattal, szándékosan követik el. Az ügyész álláspontja szerint a két bíróság a történteket, vagyis az úgynevezett tényállást egymástól eltérően állapította meg. Ezért az ügyész azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati eljárásban helyezze hatályon kívül a Győri Ítélőtábla döntését, és utasítsa a bíróságot új másodfokú eljárás lefolytatására, valamint rendelje el egyúttal azt is, hogy a megismételt másodfokú eljárást az ítélőtábla egy másik tanácsa folytassa le.
A vádlott
A vádlottak közül kizárólag a másodrendű vádlott kívánt szólni. Elismerte bűnösségét a Pesics sérelmére elkövetett életveszélyt okozó testi sértésben, de állította, hogy nem vett részt Marian Cozma megölésében.
A védők
Mindhárom vádlott védője a másodfokú ítélet hatályban tartását kérte. Az elsőrendű vádlott jogi képviselője jogi érvei mellett utalt arra is, hogy az ügyészség az egész felülvizsgálati eljárást a felhergelt közhangulat miatt kezdeményezte. Elfogadhatatlannak tartotta azt az ügyészi megállapítást, amely szerint az eljáró bíróságok indokolásában ítéletszerkesztési hiba van, és utalt arra, hogy a törvény szerint felülvizsgálati eljárásban az ítéletek által megállapított tényállás nem támadható.
A másodrendű védő részletesen foglalkozott a vádlottak között meglévő szándékegység kérdésével. A cselekmény helyes minősítése ugyanis azon múlik, hogy vajon a közösen kezdeményezett verekedés egyúttal azt is jelenti-e, hogy a másod- és harmadrendű vádlott tudatában volt-e annak, hogy Raffael Sándor szíven fogja szúrni Marian Cozmát. Hangsúlyozta, hogy az utcán történt szurkálások 10 másodperc alatt zajlottak le, ezért az ő védence, aki a dulakodás során, éppen a halálos döfést megelőző pillanatokban a földre került, nem is láthatta, hogy az elsőrendű vádlott szíven szúrta Marian Cozmát. Ahogyan a többi vádlott sem vehette észre, hogy Németh Győző vesén szúrta a Cozma segítségére siető Ivan Pesicet.
És aki élesen bírált
Szikinger István a harmadrendű vádlott védőjeként felszólalásában hevesen bírálta az egész nyomozati eljárást és az azt kísérő, a nyilvánosság előtt elhangzott megjegyzéseket. Hangsúlyozta, hogy kezdettől fogva sérelmet szenvedett az ártatlanság vélelmének elve. Röviden kitért Navracsics Tibor igazságügyi miniszterként tett nyilatkozatára is, utalva arra, hogy azzal ellentétben a bíróság döntését a közhangulat nem befolyásolhatja. Az ügyészség most előterjesztett indítványát ellentmondásosnak ítélte meg, hiszen ha az ügyészség szerint nem kellően megalapozott a tényállás, akkor miből következtet arra, hogy rossz a minősítés és enyhe a büntetés. Utalt arra is, hogy az eredeti vádiratban még szó sem esett arról, hogy az emberölés elkövetésénél szándékegység lenne a vádlottak között, továbbá arra is, hogy éppen az ő védence volt az, aki visszarohant a bárba azzal, hogy segítsenek, baj van, mert a „Csoki” nevű társuk megvadult. Az ügyészség felülvizsgálati kérelmét jogilag ő is törvényben kizártnak találta, és hivatkozott arra, hogy a Kúriának most arra is van lehetősége, hogy enyhítse a büntetést. Kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a Kúria döntését a közhangulat nem fogja befolyásolni.
A Kúria kihirdetett végzése szerint az eredetileg holnapra tervezett ülés elmarad, határozatuk meghozatalára október 1-jén kerül sor.
