A nyolcak vezetőinek nemsokára külön e-mail hálózatuk lesz – többek közt erről állapodtak meg a hét gazdasági nagyhatalom, azaz az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország kormány-, illetve államfői, valamint a hozzájuk nyolcadikként csatlakozó orosz elnök a múlt hét végi okinavai csúcstalálkozón. A G8-értekezletnek – amely az előkészítést szolgáló két korábbi miniszteri szintű találkozóval együtt a házigazda Japánnak 750 millió dollárjába került – egyik központi témája volt a zárónyilatkozat megállapítása szerint “alapvető gazdasági változásokat előidéző” információs technológiai forradalom. A politikusok elégedetten nyugtázták, hogy a világgazdaságra az idén a dinamikus bővülés a jellemző. Ám – hangzik a figyelmeztetés – minderre nem lehet önelégültséggel reagálni, mivel a globalizáció és az informatikai fejlődés új kihívásokat támaszt.
Ezekkel kell szembenéznie majd a digitális lehetőségek kihasználását célzó, újonnan létrehozandó akciócsoportnak, a Dot Force-nak, amelynek fő feladata az lesz, hogy világszerte elérhetővé váljanak az informatikai innovációk gyümölcsei. A kommüniké szerint ennek érdekében át kell hidalni a gazdag és a szegény országok közt jelenleg meglévő különbséget. Az utóbbiak sorsa több más összefüggésben is szóba került Okinaván. Így a nyolcak szeretnék, ha a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) égisze alatt még az idén újabb tárgyalási forduló kezdődne a globális kereskedelem további liberalizálásáról, s ha annak során megkülönböztetett figyelmet szentelnének a fejlődő országok érdekeinek, hogy végre ők is haszonélvezői legyenek a globalizációnak.
Ezenkívül a G8 célkitűzésként fogalmazta meg, hogy a harmadik világban 2015-re minden gyerek elvégezhesse az általános iskolát, ugyanakkorra a felére csökkenjen a végletes szegénységben élők száma, továbbá 2010-ig a jelenleginél 50 százalékkal kevesebben szenvedjenek maláriában és TBC-ben, s 25 százalékkal kevesebben AIDS-ben. Mindehhez további erőfeszítések szükségesek a 41 súlyosan eladósodott szegény ország tartozásainak mérséklését célzó program megvalósításában. Az okinavai döntés értelmében eddig kilenc ország kötelezte el magát összesen 15 milliárd dollárnyi adósság elengedésére. A bírálók szerint a folyamat gyorsítása végett a hitelezőknek enyhíteniük kellene a feltételeken, erre azonban most nem került sor. Az Oroszország nélkül számított G7 vezetői megígérték: azon lesznek, hogy az év végéig már 20 ország esetében véglegesítsék az adósságkönnyítést. A csúcstalálkozó előtt egyébként sokan arra számítottak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fölveti a szovjet időkből fennálló államadósság részleges leírásának gondolatát, ám a téma végül nem került napirendre; vélhetőleg azért nem, mert a hetek előzőleg informálisan jelezték ellenkezésüket. Egyedül Németország ment bele abba, hogy a tartozás egy részét Moszkva az eredetileg megszabott határidőnél később törlessze. –
