Az igazgatósági tagok díjazásának a részvény árfolyamának alakulásához kötését szolgálja az új ösztönzési rendszer. A kurzus változását egyrészt a BUX index kosarában szereplő papírok áralakulásához, másrészt egy legalább 10 európai energetikai vállalatot tartalmazó szintetikus mutatóhoz (EEC-index) viszonyítják. A javadalmazási periódus minden év április elsejétől a következő év március végéig tart, a hozamokat pedig a január elsejétől március 31-ig terjedő periódusban elért átlagárfolyamok alapján számítják. Az új metódus szerint az igazgatók semmilyen javadalmazásra sem számíthatnak, ha mindkét csoportban az elért hozamok alapján készített rangsorban az alsó kvartilisben található a Mol. A felső kvartilisben elfoglalt hely esetén az igazgatósági tagok mindkét csoportnál külön-külön 25 ezer dollárnak (közel 6 millió forintnak) megfelelő Mol részvényre jogosultak. Az igazgatóság elnökénél 41 500 dollár (közel 10 millió forint) a megfelelő érték. Amennyiben a második vagy a harmadik kvartilisben található a vállalat, egyenes arányosítással kell kalkulálni.
A javadalmazási rendszer visszamenőleges hatállyal ez év április 1-jével lépett életbe, így az első év eredményeit 2000 április 1-jétől ismerhetjük meg a jövő év első három hónapjának és az idei év első három hónapjának átlagárai alapján számított hozamok alapján. Ha a mostani kurzusokat az év első három hónapjához viszonyítjuk, láthatjuk, hogy a Mol az EEC kosárban az alsó kvartilisben található, a BUX kosarában levő 18 társaság közül pedig a 9. helyet érte el (az időközben kifizetett osztalékokat nem vettük bele a számításokba). Ennek alapján csak az utóbbi csoportban elért helyezése alapján illetné meg juttatás az igazgatókat, pontosan 15 625 dollár, az elnököt pedig 25 938, azaz alig több, mint a maximálisan elérhető összeg negyede. Ez természetesen csak előzetes kalkuláció, fél év alatt még jelentősen változhat a rangsor. A Mol vezetői pedig a korábbi hagyományok folytatásában reménykedhetnek, hiszen – mint Bónis Miklós, az IE-New York Broker elemzője lapunknak elmondta – a korábbi években a Mol mindkét csoportban az elsők között szerepelt. Az folyó évben nyújtott rosszabb szereplése mögött leginkább olyan külső tényezők (például az olajár és a dollár erősödése) találhatóak, amelyek a más szerkezetű vállalatokat kevésbé hátrányosan érintették. –
