A kereskedelmi korlátok lebontása a kilencvenes évek világgazdasági globalizálódásával vette kezdetét. Az előzmények ugyan 1947-re, az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) létrehozására nyúlnak vissza, ám a valódi kiteljesedés egybeesett az utódintézmény, a WTO 1995-ös magalakításával. Ennek alappillére a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elve: bármely országból származó árura biztosított engedmény azonnal jár más WTO-országból eredő árucikknek is.
A következmény az importvámok szintjének világméretű csökkenése volt – kivéve a szociálisan érzékeny mezőgazdasági termékeket, ám ezeknél is a vámot kevésbé alkalmazzák, sokkal inkább mennyiségi korlátokkal operálnak a WTO-tagok.
