Egy vállalkozás piaci helyzetét elsősorban a minőség és a cég környezetvédelmi teljesítménye határozza meg – áll a KIR bevezetésének okait taglaló Szenzor P-E Gazdaságmérnöki Kft. tanulmányában. Európai és amerikai vállalkozások a kilencvenes évek elején kezdtek el komolyabban foglalkozni tevékenységük környezeti hatásainak kezelésével. A KIR-követelményeket 1993-ban állította össze az Európai Unió egy rendelkezése (EMAS), majd a kritériumokat 1996-ban szabványosították az ISO 14 000 (tíz elemet tartalmazó) rendszerében. Nálunk az első elismertetési eljárás 1996 októberében indult, s a tanúsítványt az év decemberében már meg is szerezte a Hejőcsabai Cement- és Mészipari (HCM) Rt.
Az új szabványsorozat lényegében egyetlen termékre vagy szolgáltatásra sem tartalmaz kötelező előírásokat. Alkalmazható viszont minden olyan szervezetre, amely betartja a rá vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat, illetve saját stratégiai tervezést alakít ki, s folyamatosan javítja környezeti helyzetét. Amennyiben tehát összegeznénk az ISO 14 000 filozófiáját, azt a saját folyamatok szabályozásában, a környezetkárosítás folyamatos csökkentésében, s ezek középpontba állításában lelhetjük meg. A tanúsítványt három évre adják, auditálónként eltérő – másfél, illetve fél évente következő – felülvizsgálattal. A bevezetés legalább egy-másfél évet vesz igénybe, három év után pedig a „megújító” auditálás következik.
A Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET) június végi nyilvántartása alapján 21 szervezetnek volt már hazánkban tanúsított KIR-rendszere. (Ezen felül a nem hazai tanácsadóval és tanúsítóval dolgozó Magyar Suzuki is bevezette már ezt.) A regisztráció szerint további 28 társaság, cégrészleg áll felkészítés alatt (lásd külön). A szabványcsaládon belül legnépszerűbb ISO 14 001 bevezetésének céljaként a menedzsmentek környezeti elkötelezettségét, a piacon maradást és a piac megtartását említette Nagy Gyula, a nálunk eddig öt vállalati tanúsítványt kiállító TÜV Rheinland Euroqua Kft. környezetvédelmi auditora. A szabványosításnak két fő költségeleme van. A TÜV Rheinland például az auditért – vállalatnagyságtól és a környezetre gyakorolt hatásoktól függően – általában 3-10 ezer márkányi összeget számít fel; ezenkívül a cégeknek természetesen költeniük kell vállalt kötelezettségeik teljesítésére is.
Az elsőként ISO 14 001-et kapó HCM Rt.-vel együtt az úttörő KIR-cégek közé tartozik a Mol Rt., amelynek Tiszai Finomítója ugyancsak 1996 végén szerzett tanúsítást. Idén tavasszal pedig a Kenőanyag Üzletág két telephelyét (Almásfüzitőt és Komáromot) is auditálták. Előrehaladott állapotban van a százhalombattai Dunai Finomító minősítése, s megkezdődött a rendszer kialakítása a Kiskunhalasi Bányászati Üzem területén is. Amennyiben ez utóbbi sikeres lesz, további bányászati üzemeinknél megkezdik a tanúsítás kiépítését. Mindamellett ez nem jelenti azt – közölte Erdős Péterné, a Mol Rt. egészségvédelmi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi (EBK) igazgatója -, hogy magát az rt.-t valaha is auditáltatnák. (Az EBK rövidítés is új keletű, a nyugaton közismert angol HSE-nek felel meg.) Céljuk azonban a tanúsítás megszerzése minden olyan telephelyen, ahol az EBK hatások jelentősek. Maga az audit „néhány millió forintba” került, ezenkívül közel 100 millió forintot költöttek a Tiszai Finomító égetőművének rekonstrukciójára, valamint a kéntelenítő átalakítására.
A KIR bevezetése iránt azonban nemcsak ezekben a környezetre laikus szemmel is veszélyt jelentő ágazatokban van lehetőség és érdeklődés. A Dreher Sörgyárak Rt.-nél például a South African Breweries (SAB) még a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettséget a környezetvédelmi fejlesztésekre. Az elmúlt hat évben elköltött több mint 10 milliárd forint beruházásból – nyilatkozta Karvalics Attila kommunikációs vezető – 5 milliárdnak volt valamilyen környezetvédelmi vonatkozása is. A másfél éves felkészülés után megszerzett ISO 14 001-es tanúsítvány 240 millió forintjába került a cégnek. Nem csupán szerződésbeli kötelezettségeinek kívánt azonban a tulajdonos eleget tenni, hanem a maga szabta minőségi követelményeknek is; ennek érdekében a cég a beszállítóitól is elvárja a KIR betartását.
A fogyasztási cikkeket gyártók között e rendszerből kézzelfogható marketingelőny is származhat. Egy friss felmérés szerint a fogyasztó az azonos árú és minőségű sörök közül – ha tud róla – a környezetvédelmi szempontoknak is megfelelőt választja. Ma azonban ez még inkább a jövő zenéje, hiszen a sörgyárak közül a Dreher Európában is az elsők között van tanúsításával: ez idáig csupán egy kis osztrák gyár szerzett ISO 14 001-et. A Drehernél az elmúlt években 97 százalékkal esett vissza a vegyszerfelhasználás, és 30-30 százalékkal a víz- és az energiaigény; ez jól mutatja, hogy a KIR bevezetése komoly költségmegtakarítást is eredményezhet. A környezetterhelés csökkentéséhez és az állandó minőség előállításához segítheti hozzá a gyárat az is, hogy a júliusban befejeződött fejlesztések nyomán a serfőzési folyamatokat már számítógép vezérli.
A Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) Rt. egésze 1997 decemberében kapta meg a tanúsítványt; itt a bevezetés oka egyértelműen a privatizáció volt. Mint Majerusz László környezetvédelmi irodavezető elmondta, már 1996-ban meg kellett felelniük a környezetvédelmi követelményeknek. A termékei felét külpiacon értékesítő TVK vállalatvezetése a versenyképesség megtartását is zászlajára tűzte. Nehezen értékelhető, hogy ez a szempont teljesült-e; az irodavezető szerint könnyebb lenne annak negatív hatásait kimutatni, ha a szabványuk nem létezne. Az elmúlt három évben a cég közel 6 milliárd forintot fordított környezetvédelmi fejlesztésekre (új hulladékégető, víztisztító korszerűsítése és légszennyezések csökkentése), továbbá a környezeti biztonság javítását is jelentő technológiai rekonstrukciókra. Önmagában egyébként a tanúsítás nagyjából 10 millió forintba került.
Nem vagyunk lemaradva Európától – összegzett Nagy Gyula -, legfeljebb a kontinensen is élenjáró Németország van előttünk. A több mint 700 cég közül, amelyek eredetileg az EMAS-rendeletnek megfelelő bizonyítvánnyal rendelkeznek, egyre többen tanúsíttatják magukat az ISO 14 001 szerint. Az auditálási piacot Nyugat-Európában vezető TÜV Rheinland eddig csaknem száz – elsősorban német és japán – céget igazolt az ISO 14 000-be.
Nálunk a jelek szerint eddig a Szenzor P-E, a ConsAct, a Controll és a TÜV Rheinland tudott a legtöbb megrendeléshez hozzájutni a tanácsadók közül. A tanúsítók között az SGS vezeti a piacot, nyomában a TÜV-vel. Bár egy éve még a szakma is óvatosan nyilatkozott a KIR elterjedésének lehetséges üteméről, mára az optimisták prognózisa látszik igazolódni. A minőségüggyel foglalkozó cégek számára jelentős új piac nyílt meg, s az élmezőny minden bizonnyal újabb nagy megrendelésekhez juthat majd ezen a területen.
