Erős nyomást gyakorolt a régió pénzügyi válsága a kínai gazdaságra, amelyet a gyenge belföldi kereslet és a nyári árvíz is sújtott – így kommentálták pekingi illetékesek azt, hogy a tervezett 7 százaléknál lassabb volt a növekedés az első félévben. A fogyasztás élénkítését és munkahelyek létesítését szolgáló intézkedésekkel azonban – teszik hozzá – még tartani lehet a 8 százalékos bővülést az év egészére. A kormány legalább ekkora növekedést tart elengedhetetlennek ahhoz, hogy munkát tudjanak adni a veszteséges állami vállalatok bezárásával utcára kerülő millióknak (Figyelő, 1998/ 28. szám).
Kínában úgy próbálják lendületben tartani a gazdaságot, hogy egyre többet költenek közmunkákra és más nagyberuházásokra. Ez év első felében 13,8 százalékkal nőttek az invesztíciókra fordított összegek. A külkereskedelem nagyon megsínylette az ázsiai válságot: az első 5 hónapban csak 8,6 százalékkal nőtt a kivitel a tavalyi 20,9 százalék helyett. A délkelet-ázsiai országokba – Dél-Koreába és Japánba – irányuló export átlagosan 16 százalékkal esett az első félévben. A világ többi részével folytatott árucsere virágzása azonban 22,6 milliárd dollárral segített duzzasztani a kereskedelmi többletet, amely így 4,8 milliárd dollárral nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A kínai import mindössze 2,2 százalékkal emelkedett a most lezárult félévben. Az ország középső vidékeit sújtó áradások miatt a gabonatermés 11 százalékkal, a gazdasági növekedés pedig 0,4 százalékkal lett kisebb a vártnál. A külföldiek által bejelentett befektetések összege 5,5 százalékkal nőtt, viszont a ténylegesen megvalósult invesztíciók értéke 1,3 százalékkal csökkent a vizsgált periódusban.
