„Ahogy a recesszióval küzdünk és kifutunk az erőforrásokból a földön, teljesen magától értetődő lesz, hogy az óceán felé forduljunk” – mondta Maria Damanaki, az EU tengeri ügyekkel foglalkozó biztosa nemrég. „A tengeri termesztés nem igényel földet vagy friss vizet. A szél és a hullámok energiájának felhasználása nem termel üvegházhatású gázokat.”
Vízből élünk
A tengerek és óceánok jelenleg is jelentős erőforrások az EU életében, hiszen becslések szerint körülbelül 5 millió embernek ad munkát a tengerekhez kötődő évi mintegy 500 milliárd eurónyi bevétel. Ám ezt az EU nemrégiben nyilvánosságra hozott tervei szerint radikálisan meg fogjuk növelni.
Alig kéne orosz gáz
Kutatások szerint még az is elképzelhető lenne, hogy a különböző tengeri erőművekkel – kihasználva a szél energiáját, az óceán különböző rétegeinek hőmérsékeltkülönbségéből adód energiát, a hullámok erejét és a sós víz ozmózisos energiáját – az EU energiaigényének háromnegyedét ki lehetne elégíteni 2030-ig.
Hihetetlenül nagy ambíciók
A tervek szerint 2050-ig 100 GW kapacitást építenének ki uniós cégek a kék energia hasznosítására. „Ez sokat segítene abban, hogy az EU ne függjön ásványi energiaforrásoktól” – fogalmaz a közlemény.
Összehasonlításként: jelenleg 10MW-ra becsülik a tengeri energiakapacitásokat. A paksi – közepes méretűnek számító – erőmű kapacitása 2 MW.
Őrült beruházásigényes…
Az Európai Bizottság szerint jelenleg azonban számos akadálya van a tengerek és óceánok jobb kihasználásának: drága a szükséges technológia, nincs megfelelően kiépítve az áramszállítási hálózat illetve a kikötői hálózat, továbbá meglehetősen sok az adminisztráció.
…de a mi kutyánk kölyke
Viszont a tengeri energiaforrások hasznosításával foglalkozó cégek zöme uniós székhelyű, tehát házon belül maradna a technológia, ami az energiaellátást erőteljesen érintő geopolitikai feszültségek idején egyáltalán nem mindegy.
