Polt Péter, legfőbb ügyész eskütétele
Fotó: MTI / Beliczay László
Az ügyészségekről szóló jogszabályt 258 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyta jóvá a parlament, majd – ugyanennyi igennel, 82 nem szavazat és 12 tartózkodás mellett – fogadta el az ügyészek jogállásáról, illetve az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatot is.
A változtatásokkal az ügyészi szervezetet irányító legfőbb ügyész – a közjogi méltóságokhoz hasonlóan – hivatalos és magánprogramjain is személyi védelemre lesz jogosult.
A legfőbb ügyészt kilenc évre kétharmados többséggel választja meg a parlament, és ha utódját nem sikerül időben megválasztani, mandátuma az eredményes választásig meghosszabbodik.
A sarkalatos törvény alapján az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten dolgoznak, utasítást nekik csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat. A legfőbb ügyész a nyomozást bármely nyomozó hatóságtól az ügyészség hatáskörébe vonhatja. A büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint a büntető ügyekben hozott jogerős határozatok ellen felülvizsgálati indítványt vagy jogorvoslatot nyújthat be a Kúriához, illetve jogegységi eljárást is kezdeményezhet. Emellett továbbra is indítványozza közvádas bűncselekmény vagy szabálysértés miatt a mentelmi jog felfüggesztését.
A katonai ügyészek – e jogállásukat megtartva – 2012. január 1-jével betagozódnak az ügyészi szervezetbe, és a katonai büntetőeljárásra tartozók mellett más ügyek felderítésében, nyomozásának felügyeletében és vádképviseletében is részt vesznek.
A törvény felsorolja ugyan az ügyészi szervezet szintjeit – Legfőbb Ügyészség, fellebbviteli főügyészségek, főügyészségek, járási ügyészségek -, a teljes szervezetrendszer meghatározását azonban a legfőbb ügyészre bízza.
Változás, hogy a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést ezután néhány kivétellel az ügyészek nem maguk végzik majd, hanem az e tevékenységre feljogosított szervezetekkel végeztetik el, az indoklás szerint ez ugyanis speciális felkészültséget, állományt és eszközöket igényel.
A jogszabály szerint, ha törvény az ügyészt perindításra jogosítja, az eljárás közérdekűségét vélelmezni kell. Erre a többi között a nemzeti vagyon feletti rendelkezéssel, a közpénzek jogszerűtlen felhasználásával, a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett adatokkal, a természet és a termőföld védelmével, magánszemélyek fogyasztói szerződéseinek megtámadásával és családi jogállás megváltoztatásával összefüggésben nyílhat lehetőség.
A törvényjavaslat indoklásában Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy az ügyészség önálló alkotmányos szervezetként egyetlen más szervnek, így az Országgyűlésnek sincs alárendelve, és a legfőbb ügyész parlament felé fennálló felelőssége is csak a beszámolási és a válaszadási kötelezettségre terjed ki.
