A devizahitelesek mellett a forintban eladósodottak is bajban vannak, hiszen mindkét csoportra érvényes kockázatok vannak jelen Magyarországon – nyilatkozta Csányi Sándor a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában. Hozzátette: a devizahitelesek védelmét túlzottan hangsúlyozó kommunikáció ugyanakkor láthatóan csökkenti a fizetési hajlandóságot az adósok körében is.
Csányi úgy látja: túlzott a magyar kormánytól elvárt deficitcsökkentés üteme és mértéke, az IMF-fel kötendő megállapodás viszont jelenleg csak egy jó pont lenne a magyar deviza és a gazdaság megítéléséhez – a költségvetés finanszírozásához 2011 végéig nincs rá égető szüksége az országnak.
A bankoknak minden bajba került hitelessel foglalkozniuk kell. Lehetőség a törlesztőrészletek befagyasztása, amivel párhuzamosan megnő a hitel futamideje. Meglehetősen nagy a bankok mozgástere – mondta Csányi Sándor, aki szerint a bankok akarnak is „mozogni”. „A banknak nem érdeke egy ügyfél kilakoltatása, tönkretétele; a bankok érdeke az, hogy egy ügyfél tartósan jó ügyfél maradjon” – szögezte le az OTP vezetője. Hozzátette: a mai válsághelyzetben, amikor láthatóan több ember kerül bajba önhibáján kívül, mint normál gazdasági helyzetben, a bankoknak az adósvédelmi programokat még fokozottabban kell alkalmazniuk.
A segítség túlzott ígérete növeli a nem fizetők arányát
Csányi szerint probléma, hogy nagyon sok szó esik a hitelesek védelméről, miközben sokan vannak, akik tudnának fizetni, csak ehhez saját háztartásuk kiadásait kellene átrendezni. Ám ők is inkább az állami segítségre vagy a bankok segítségére szorulnak. Megerősítette: igenis érezhető, hogy a kormányzat bejelentése nyomán, miszerint minden eszközzel megvédik a devizahiteleseket a kilakoltatástól, csökkent az adósok körében a fizetési hajlandóság.
„A bankok számára sértő, amikor a devizahiteleseket védik, mert nem a bankok okozták a bajt, talán annyival, hogy egyáltalán van Magyarországon devizahitel” – mondta az OTP első embere. A fő probléma a forint gyenge árfolyama. Ez pedig az elmúlt nyolc év, elsősorban a Gyurcsány-kormány költségvetési politikája által generált jelentős költségvetési deficitre vezethető vissza, ami aláásta a forint megbízhatóságát, és emiatt gyengült a magyar fizetőeszköz.
Csányi bízik abban, hogy a kormányzat tartani tudja az idei 3,8
százalékos hiánycélt, a költségvetési politika pedig a forint
valamelyes erősödéséhez vezet majd, a hitelpiacok, tőkepiacok pedig
bíznak majd ebben a gazdaságpolitikában. Ilyen szempontból talán
rosszul jár az, aki átváltja devizahitelét forint alapúra. Megjegyezte:
tippet nem szeretne adni, még saját családtagjainak sem, de ő személy
szerint most nem váltana át devizahitelt forintra.
Igazságtalan a bankadó
Az elnök-vezérigazgató a Duna Televízióban úgy nyilatkozott: sokan félreértelmezték korábbi, bankadóval kapcsolatos kijelentését. Megerősítette: már akkor sem örült a bankadónak, amikor bejelentette azt a kormány, mert igazságtalannak tartja csak egy szektort ezzel terhelni, miközben vannak más, jobb jövedelmezőségű szektorok is. Az OTP mégis el tudja fogadni ezt az adót akkor, ha a költségvetési deficit csökkentésére fordítja a kormányzat. „‘Ha Magyarország nem hitelképes, akkor az OTP sem az” – szögezte le a bankvezető.
Csányi kijelentette: bankjuk nyeresége kibírja ugyan az extra adót, ugyanakkor a bankok hitelezési hajlandóságát jelentősen csökkenti ez a külön elvonás. Ez pedig együtt járhat a GDP csökkenésével vagy kisebb mértékű növekedésével. Ha a vállalkozók és a lakosság nem tud a megszokott módon hitelhez jutni, akkor a beruházások és a fogyasztás sem tud olyan mértékben nőni, mint normál hitelkihelyezés esetén – hangsúlyozta.
Jó, ha van IMF-megállapodás
Csányi Sándor kijelentette: mindenki árgus szemekkel figyeli, hogyan hajtjuk végre az idei költségvetést, és milyen lesz a jövő évi büdzsénk. „Főleg az utóbbi hetekben a kockázatvállalási készség jelentősen lecsökkent a piacokon általában is, a magyarországi országkockázati felárak pedig 1,69 százalékról felmentek 3,56 százalékra, ami rendkívül magas. Mindez nem csak a hitelhez jutás kérdését veti fel, hanem ha kapunk is hitelt, jelentősen megnöveli annak az árát. Ez nem jó a költségvetésnek és a gazdaság szereplőinek sem” – mondta a szakember.
Csányi ugyanakkor leszögezte: még a jelenlegi, nem túlzott kockázatvállalási készség mellett is 2011 végéig finanszírozható a piacokról a magyar költségvetés, ilyen szempontból tehát az IMF-megállapodásnak nincs nagy jelentősége. „Ugyanakkor ha van egy IMF-megállapodás, amelynek kapcsán nem hívunk le hiteleket, csak ott van, mint tartalék, az jelentősen növelheti az ország iránti bizalmat. Természetesen mérlegelni kell, hogy egy ilyen megállapodás milyen feltételek mellett jöhet létre és megéri-e a kormánynak megkötni.
