Nemcsak a magyar tőzsde 16 éves történetének – pontban számolt – legnagyobb emelkedése maradhat emlékezetes a múlt pénteki kereskedési nap után, de az OTP évtizedes tőzsdei pályafutása alatt is először történt meg, hogy jegyzett tőkéje ötszörösével (140 milliárd forinttal) gyarapodjon a legnagyobb magyar bank tőzsdei kapitalizációja, elérve a 2240 milliárd forintot, vagyis az aktuális GDP éppen egytizedét.
Az OTP erősödését – pontosabban azt a folyamatot, ahogy az éves jelentés számai tudatosodtak a befektetőkben – segítette az a hír is, amely szerint az OTP még mindig esélyes Horvátországban a Splitska Banka megvásárlására. A Reuters híre szerint az OTP rákerült az eladó HVB short listjére.
A Splitska Banka 2004 végén 2,8 milliárd eurós mérlegfőösszeggel és 183 millió eurós saját tőkével rendelkezett, adózott eredménye – amelyet a 2005-ös jelentősen felülmúlhatott – akkor 26 millió euró volt. Ha sikerül megszerezni a Splitskát – ami persze még elég messze van – az OTP elérheti a hőn áhított 10 százalékos piaci részesedést Horvátországban. Ugyanakkor a bank nem olcsó, a vételár – mint a portfolio.hu elemzése emlékeztet rá – elérheti a 800 millió eurót is. (Ennyit kínált az OTP az Ukrsotsbankért két hete, ám az összeg végül kevésnek bizonyult.)
Rossz hír viszont az OTP számára, hogy a szerbiai terjeszkedés – a mikroszkopikus méretű, ám hídfőállásnak jó Niska Banka kivételével – nemigen megy. A jelek szerint a Vojvodjanska Bankáért folyó versenyben a National Bank of Greece (kereskedelmi bank, nem azonos a görög jegybankkal) lehet a befutó. Persze, ha a Splitskára tényleg 700–800 millió eurót kell majd kifizetni, nem is baj, hogy a tranzakciók nem torlódnak egymásra.
