A tíz új tagországgal folytatott kétoldalú kereskedelemben Ausztria már 2003-ban is 1,31 milliárd eurós többletet tudott felmutatni. Ez a szufficit azonban a csatlakozás első évében 33 százalékkal, a második évben pedig már 51 százalékkal emelkedett, s jelenleg soha nem látott magas szinten áll. 2005-ben már 11,7 milliárd eurónyi osztrák export célállomása volt a tíz új tagállam valamelyike (ez 17,6 százalékos emelkedés két év alatt), s bár az onnan származó import is bővült, „csak” 12,3 százalékkal, s így tavaly 9,7 milliárd euróra rúgott.
Kereskedelmi szempontból Ausztria számít az új tagállamok gazdaságával leginkább integráltnak a „régi” EU15-ön belül: az osztrák behozatalnak immár 9,9 százaléka származik a Tizektől, a kivitelnek pedig egyenesen 12 százaléka megy oda. Mindkét arány páratlanul magasnak számít a Tizenötök körében, bár Finnország a balti államokkal fenntartott szoros kapcsolatai miatt, Németország (a lengyel–cseh–magyar kereskedelem súlya miatt) és Görögország (a ciprusi áruforgalom miatt) szintén az új tagokkal szorosabb kapcsolatokat ápoló régi tagállamok közé tartozik – mutatja ki a WIFO bécsi gazdaságkutató intézet ezzel párhuzamosan közzétett tanulmánya.
Az osztrák politikusok ódzkodása dacára emelkedett a Tizektől érkező munkaerő aránya is, a teljes ausztriai munkaerő 1,4 százalékát teszi ma ki, szemben a két évvel ezelőtti 0,7 százalékkal, s a közgazdászok szerint ebből is egyértelműen profitál az osztrák gazdaság. Jól járt az osztrák beutazó turizmus is a bővítéssel. A csatlakozás óta a magyarok 12,7 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el osztrák szálláshelyeken, mint előtte. A szlovének esetében 11 százalékos, a cseheknél 8,6 százalékos a növekmény.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
