A tb hiányának alakulása (Forrás: ÁSZ)
Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke az államháztartás elmúlt évi zárszámadásának ellenőrzése kapcsán hangsúlyozta: elodázhatatlan a nagy ellátórendszerek struktúrájának megváltoztatása. Szerkezetük 2005-ben gyakorlatilag változatlan maradt, ami azzal járt, hogy a nyugdíj- és egészségügyi ellátórendszerekre fordított kiadások tavaly lényegesen megemelkedtek – tette hozzá. Ez is indokolja az aktualizált konvergenciaprogramban a következő évekre előrevetített államháztartás alrendszereiben és az államigazgatásban megjelölt strukturális reformot.
Visszaküldött beszámolók
Kovács Árpád a költségvetés fejezeteinek beszámolóival kapcsolatban kiemelte: egyes beszámolók olyan pontatlanok voltak, hogy emiatt az intézményi beszámoló jelentések 2 százalékát az ÁSZ elutasította, 6 százalékát korlátozó megjegyzéssel, és további 37 százalékát figyelemfelhívó megjegyzéssel látta el.
A beszámoló hiányosságai miatt az elmúlt év kapcsán az ÁSZ nem fogadta el a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal éves beszámolóját, mivel az a vagyoni-pénzügyi helyzetet nem mutatta be megbízhatóan, a jelentésben feltüntetett adatok nem a valós képet tükrözték –említette példaként.
Lényeges hiányosságai voltak az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM), valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) beszámolóinak is. Emiatt az ICSSZEM és a GKM fejezeti kezelésű előirányzatairól készült jelentéseket a számvevőszék elutasító véleménnyel látta el. A GKM esetében a jelentés megbízhatatlansága a 2005 előtti évben, azaz 2004-ben is tapasztalható volt – mondta Kovács.
Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója megemlítette, hogy különösen a Kincstári Vagyoni Igazgatóság beszámolója mutatott hiányosságokat: a leadott jelentés alapján a kincstári vagyonértékesítés átgondolatlanságról tesz tanúbizonyságot. Ezt jelzi, hogy az elmúlt évben értékesített, a KVI kezelésében lévő ingatlanok körében egy olyan ingatlan sem akadt, amelynek eladását előzőleg a KVI „betervezte volna”, azaz eladásra javasolta volna az intézményt felügyelő Pénzügyminisztériumnak, gyakorlatilag a piac irányította a KVI értékesítési munkáját – mondta Kovács Árpád.
A tb-alapok hatalmas hiányt halmoztak fel
Kovács Árpád tarthatatlannak nevezte, hogy szinte az elmúlt évek mindegyikében óriási hiányokat halmoztak fel a tb-alapok. Az ÁSZ-jelentés szerint a központi költségvetés egyensúlyi helyzetét jelentősen befolyásolta a társadalombiztosítási alapok növekvő – 2002-ről 2004-re több mint négyszeresére, 423,9 milliárd forintra emelkedő – negatív egyenlege is.
A számvevőszék szerint a tb-alapok óriási hiánya nehéz helyzetbe hozza a központi büdzsét is. Az elmúlt évi zárszámadás szerint a központi költségvetés 2005. évi elért hiánya 547,8 milliárd forint volt, de ennek a deficitnek a túlnyomó részét az okozta, hogy 487,5 milliárd forintot adott át a központi büdzsé a tb-alapoknak garancia és hozzájárulás címén.
A társadalombiztosítás fő ellentmondásai, így például az önfenntartó képesség hiánya, a kötelező egészségbiztosítás tartalmának meghatározatlansága újratermeli a problémákat, és ezzel egy időben a járulékfizetők köre szűkül, ezért a nagy ellátórendszerek korszerűsítését nem lehet tovább halogatni.
Alig érezhető hatás
A zárszámadásból kiderül, hogy tavaly a központi költségvetés kiadási struktúráját tekintve nem volt előrelépés, néhány fejezetnél pedig az elindított szervezetkorszerűsítés pénzügyi-gazdasági hatása alig volt érzékelhető.
Ezzel együtt a központi költségvetési szerveknél az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is folytatódott az a jelenség, hogy az adósságállományuk növekedett, illetve a meglévő tartozások közül egyre jelentősebb összegeket ütemeztek át az intézmények.
Túlzott mozgástér
A növekvő hiányt a kiadások közül mindenekelőtt az adósságszolgálat, a kamattérítés jelentősen megnövekedett kiadásai, a lakástámogatások, valamint az egyedi és normatív támogatások többletkifizetései idézték elő – olvasható az ÁSZ jelentésében. Ez ismét megerősíti a számvevők korábbi évek költségvetési törvényjavaslatairól adott azon véleményét, hogy a költségvetést meghatározó bevételi előirányzatok egyik része fölül, míg egyes – leginkább a módosítás nélkül túlteljesíthető – kiadási előirányzatok alultervezettek. Az ÁSZ szerint nem mérsékli a tervezési kockázatokat az sem, hogy a pótköltségvetés készítésére vonatkozó kötelezettség jelenlegi szabályozása a mindenkori kormánynak túlzott mozgásteret biztosít, s a hiány „kézbentartása” ellen hat. Ezért a számvevőszék már évek óta szorgalmazza a vonatkozó törvényi előírások szigorítását, de eddig még eredménytelenül
Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumnak való megfelelés szempontjából is halaszthatatlan feladat az államháztartás egészének komplex reformja – hangsúlyozza az ÁSZ jelentésében.
A BA árát állami kiadásokra költötték
Kérdésre válaszolva Kovács Árpád elmondta: a számvevőszéki ellenőrzések arra is rávilágítottak, hogy a Budapest Airport privatizációs bevételéből csupán mintegy 200 milliárd forintot fordítottak hosszú távú fejlesztésekre, állami beruházásokra, a bevétel döntő részét folyó állami kiadásokra költötték el, ahelyett, hogy ezzel az államadósságot csökkentette volna a kormány.
