A PM megerősítette, hogy júliusban az előzetes adatnak megfelelően az államháztartás 32,9 milliárd forint többlettel zárt, így az első hét hónap után az összesített hiány 1252 milliárd forint volt, ami az éves előirányzat 70,9 százalékának felel meg és a GDP 5,4 százalékának felel meg.
A központi költségvetésben 17,1 milliárd forint, az elkülönített állami pénzalapoknál 17,8 milliárdos többlet alakult ki júliusban. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai ezzel szemben 1,9 milliárd forint deficittel zártak.
„A Pénzügyminisztérium érdemben nem változtatott a háromnegyed éves, illetve az éves hiányprognózison, noha szeptember végére a korábbinál 20 milliárddal kisebb, az év végére pedig 2 milliárddal nagyobb hiányt vár” – jelezte az államtitkár.
Az új prognózis szerint kilenc hónap után a pénzforgalmi deficit 1562,6 milliárd forint lesz, az év végére pedig 1769,6 milliárd forint.
Júniusban a pénzforgalmi hiány 303,9 milliárd forint volt.
Nincs veszélyben a GDP-várakozás
Nincs veszélyben a PM idei 4 százalékos GDP növekedésre vonatkozó prognózisa annak ellenére, hogy a KSH napokban közölt gyorsbecslése szerint a II. negyedévben a naptárhatást is figyelembe véve a bruttó hazai termék (GDP) a bázishoz képest 3,9 százalékkal bővült, miközben a nyers mutató 3,6 százalékos növekedést mutat – mondta Katona Tamás.
„A statisztikai mérés akkor mutatja meg a valóságos folyamatokat, ha azonos időszakot hasonlít össze, s ennek alapján látható, hogy ebben az évben 2 nappal kevesebb munkanap volt a II. negyedévben, így a naptárhatást kiszűrő index 3,9 százalékos GDP növekedést mutat, a nyers adat pedig 3,6 százalékot” – magyarázta Katona Tamás, aki néhány évvel ezelőtt a KSH elnöke volt. Az államtitkár elmondta azt is, hogy az első negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt a gazdaság, míg az első negyedévben – hasonlítva 2005 utolsó negyedévéhez képest – 0,7 százalékkal.
A statisztikai számbavétel sajátosságai esetében az ipari termelés adatánál pedig Katona Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy az első félévben az ipari termelés ugyan 10 százalékkal haladta meg a tavalyi első félévit, ugyanakkor a GDP szempontjából a növekedési ütem lassulást jelez, mivel 2005 első félévében még ennél is gyorsabban bővült az ipari termelés.
A reálkereset az első félévben 5,4 százalékkal emelkedett, miközben a költségvetési szféra létszáma 2,1 százalékkal csökkent, a versenyszférában dolgozóké viszont 0,7 százalékkal nőtt – ismételte meg a KSH csütörtökön megjelent információit az államtitkár, jelezve, hogy nem látszik reálisnak a reálkereset csökkenésének veszélye 2006-ban a már bejelentetett intézkedések hatására.
