Az elkövetkező hónapokban hét csapást mér a kormány a gazdasági, pénzügyi szektorra, igaz az egyes megszorító intézkedések nem mindegyike érinti a különböző vállalkozásokat.
Szeptembertől szolidaritás
Szeptembertől mindjárt három helyen módosulnak az adózás szabályai, amelyek közül a legjelentősebb a 4 százalékpontos, úgynevezett szolidaritási adó bevezetése. Ez lényegében nem jelent mást, minthogy az eredményt kimutató vállalkozások 16 százalékos társasági adója egycsapásra 20 százalékra emelkedik.
Némileg meglepő módon, talán ez az egyetlen olyan sarc, ami ellen igazából nem ágáltak különösebben az érintettek. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke egyenesen úgy nyilatkozott korábban a FigyelőNetnek, hogy tudomásul veszik, a pénzintézeteknek ennyivel kell hozzájárulniuk az államháztartás egyensúlyának rendbetételéhez. Az is jelzésértékű, hogy a szolidaritási adó miatt senki nem fordult az Alkotmánybírósághoz, miként azt megtették más adónemek miatt. Szakmai kalkulációk szerint a szolidaritási adó idén 40, jövőre 170 milliárd forint többletbevételt hoz a büdzsének.
Duplasarc felháborodással
Igazi felháborodást váltott ki ugyanakkor a munkaadók körében, hogy alkalmazottaik után a kétszeres minimálbér, tehát havi 125 ezer forintra vetítve kellene járulékot fizetni. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségénél (VOSZ) ez olyannyira kivágta a biztosítékot, hogy Alkotmánybírósághoz fordultak emiatt. Annyiban egyébként tetten érhető a jogalkotó bizonytalansága, hogy hagyott kiskaput is a vállalkozók számára, mondván, ha bizonyítani tudja, hogy ténylegesen minimálbéren foglalkoztat, akkor nem kell duplasarcot fizetnie, igaz annak részletei nem ismertek, hogyan is történne a bizonyítás. A dupla alapra vetített járulékból ebben az évben 20, jövőre 80 milliárd forintot szedne be az APEH.
A legkisebb visszhangot a természetbeni juttatások adóterhelésének 44-ről 54 százalékra emelése váltotta ki, valószinűleg azért, mert azokat vagy azok egy részét akár egy tollvonással megszüntetheti a munkáltató. Mindenesetre, ha minden maradna a régiben, akkor ez a tétel idén 10, jövőre 20 milliárd forinttal növelné a vállalkozások terheit, s növelné értelemszerűen a büdzsé bevételeit.
Fekete szeptember után az evásokon a sor
Véget ér a dolce vita az egyszerűsített vállalkozói adókörbe tartozók százezres csapatának is. Októbertől helyreáll a rend, az állam megszűnik nettó eredménybefizetőként az állami költségvetésből támogatni az evás vállalkozásokat. Eddig ugyanis, miközben bevételeikre 20 százalékos áfát számláztak, a bruttó bevétel 15 százalékát fizették be adó gyanánt a költségvetésbe. Októbertől ez a tiszta 5 százalékos marzs nemhogy eltűnik, de 5 százalékponttal még romlik is, hiszen a 20 százalékos áfával szemben 25 százalék adót fizetnek majd. Összesítve tehát jövedelempozícióik hirtelen legalább 10 százalékkal romlanak.
A kedvezőtlen változás ellenére sem kell attól tartani, hogy az evás vállalkozók tömegesen fordítanának hátat az egyszerűsített adónemnek, s térnének vissza a társasági adózáshoz – mondta korábban a FigyelőNetnek Zara László. A Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke szerint ennek legfőbb oka, hogy a 25 százalékra emelt evabefizetés még mindig kedvezőbb, mint a 20 százalékos társasági adó kiegészítve a 35 százalékos osztalékadó-teherrel. Mindenesetre az evásoknak szeptember 15-ig van lehetőségük arra, hogy a társasági adókörbe térjenek vissza, de szakértők szerint az evázók minimális mértékben vonulnak ki az egyszerűsített vállalkozási adókörből.
Évkezdet újabb sarcokkal
Jövő év elejétől új fogalommal gazdagítja a magyar gazdaságtörténet tudományát a Gyurcsány-kormány. Ez az elvárt adó intézménye lesz, amit Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke egyenesen a kollektív bűnösség elvének bevezetéseként aposztrofált, mondván, miért tételezik fel a vállalkozók egy jelentős részéről, hogy tudatos adócsalók. Arról van ugyanis szó, hogy az eddig veszteséget vagy nullszaldót kimutatók is kötelesek lesznek bizonyos összegű adót fizetni. Egészen pontosan a bevételük beszerzési értékkel csökkentett részének 2 százalékát kell befizetniük jövőre. Éves szinten ebből az adónemből 55 milliárd forintra számít a kormány.
Miközben a bankok a 4 százalékos szolidaritási adó miatt nem morgolódtak, annál hangosabban tiltakoznak a januártól esedékes banki különadó miatt, ami éves szinten 50 milliárddal rontaná eredményüket, hacsak visszakézből nem hárítják át az ügyfelekre a kieső nyereséghányadot. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke diszkriminatívnak ítélte a más szektorokat nem érintő extrasarcot, ami miatt az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak. Szikinger István alkotmányjogász néhány napja úgy nyilatkozott lapunknak, jó esélye van a bankoknak arra, hogy az Alkotmánybíróság aggályosnak is találja majd a banki különadót.
A Fidesz és a KDNP a házipénztár megadóztatásának megakadályozása érdekében fordult az AB-hez. Ennél az adónemnél két részre osztható a szabályozás. Erre az adóévre, amolyan tabula rasaként az eddig felhalmozott házipénztárt 10 százalékos befizetéssel lehet „egyenesbe hozni”. Jövőre viszont már 20 százalékos teher sújtja az eddig javarészt jövedelemként kiürített házipénztárakat.
