Belföld

Sólyom László: demokrácia marad Magyarország

A volt államfő az új alkotmányt elemezte a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.

“A végleges változat még nem készült el, az azonban bizonyos, hogy Magyarország az új alkotmány elfogadásával is európai demokrácia marad” – mondta Sólyom László a német konzervatív napilapnak. Szerinte az alapvető jogokkal foglalkozó fejezet – a jelenlegi alkotmánnyal összevetve – egyes részleteiben jobban, másokban rosszabbul megfogalmazott, de “semmiképp nincs az európai átlag alatt.” Az állam felépítéséről szóló fejezet megőrzi a parlamenti kormányzás hagyományait.

“Vannak mindazonáltal kritikát érdemlő részek” – jelentette ki Sólyom, aki “különösen fájónak” nevezte az Alkotmánybíróság ellenőrző lehetőségeinek korlátozását. “Ez érthetetlen, indokolatlan és elfogadhatatlan”, általa az alkotmány “általános megítélése negatívvá válik”. Az is igazolhatatlan, hogy a bírák nyugdíjkorhatárát az utolsó pillanatban 70 évről 62-re csökkentették. “Ez a lépés nyilvánvalóvá teszi a jelenlegi kormánytöbbségnek azt a szándékát, hogy a hivatalban lévő bírói kar vezetőit nyugdíjba kényszerítse” – tette hozzá.

Sólyom utalt arra, hogy a törvényhozás és az alkotmányellenes törvények elutasítására hivatott alkotmánybíróság között állandó a feszültség. Egy olyan kormánynak, amelynek kétharmados parlamenti többsége van, nehezére esik azt elismerni, hogy törvényeit egy másik alkotmányos szerv érvénytelennek nyilváníthatja. Ezért akarta a kormánytöbbség az alkotmánybíróság illetékességét eredetileg arra korlátozni, hogy csupán előzetes normakontrollt végezzen.

“Ezt a populista tervet azonban szerencsére végül feladták” – fogalmazott a volt államfő, utalva arra, hogy a tervezet új megfogalmazása szerint a bíróság utólagos normakontrollt is végezhet, és elutasíthat törvénytervezeteket. A költségvetésről, az adókról és illetékekről szóló törvényeket azonban kivonták az alkotmánybíróság illetékessége alól. Ezt a hatáskör-korlátozást a nehéz pénzügyi helyzetre való utalással az új alkotmány is tartalmazza, miáltal a törvényhozás egy széles területét kivonják a magasabb szintű ellenőrzés alól – mutatott rá Sólyom László.

Az új alaptörvény alkotmánybírósági vizsgálhatóságát firtató kérdésre válaszolva a volt elnök kijelentette: az alkotmánybíróság eddig azt az irányvonalat követte, hogy magát az alkotmányt nem vizsgálta. “Nem tartom valószínűnek, hogy az alkotmánybíróság a jövendő alkotmányt vizsgálatnak vetné alá” – tette hozzá. “A bíróság az elmúlt hónapokban megélte azt, hogy egész értelmes létezését megkérdőjelezték, és feltűnően óvatossá vált” – fogalmazott a volt köztársasági elnök.

A kétharmados többséget igénylő, úgynevezett sarkalatos törvényeknek a német jogrendszerhez képest nagy számáról Sólyom László azt mondta, bármi is az indíték e törvényekkel kapcsolatban, a Fidesz saját lehetőségeit korlátozta. “Nem hiszem ugyanis, hogy ez a párt ismét kétharmados többségre számíthat” – mondta. Emlékeztetett rá, az ilyen törvények a rendszerváltás idejéből származnak, amikor nem lehetett mindent az alkotmányban szabályozni, az ellenzék pedig beleszólási jogot akart kapni.

Végezetül Sólyom László utalt arra, hogy az új alkotmány kidolgozásával kapcsolatban a jobboldali választók táborából sok “romantikus követelést” kellett tárgyalni, még ha végül ezeket elutasították, vagy a preambulumban helyezték is el. “A tényleges alkotmányszöveg mindazonáltal a közös európai alkotmányos hagyományokon alapul” – fogalmazott a volt államfő.

Az interjú végén úgy vélekedett: mivel az alkotmányozók azt hangsúlyozzák, hogy az alaptörvény új kezdetet jelent, utalni kell arra, hogy Magyarországot az elmúlt két évtizedben is magas alkotmányos kultúra jellemezte. Talán kevésbé a politikusokat, mint inkább a jogászokat és az ifjúságot – tette hozzá. “Furcsa módon az új alkotmány a ‘történelmi alkotmányra’ hivatkozik, ám a valódi alapot nem az egykori feudális szabálygyűjtemény képezi, hanem az a ‘láthatatlan alkotmány’, amelyet az alkotmánybíróság 1990 óta sziklaszilárd és következetes jogértelmezési rendszerként alakított ki, az európai mércéknek megfelelően” – mondta Sólyom László.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik