A maastrichti kritériumok egyike, az infláció 2006 elején a referenciaérték közelébe került, az év második felében ugyanakkor az áfa- és szabályozottár-emelések, illetve korábbi költségsokkok elhúzódó begyűrűzésének hatására újból emelkedésnek indult. A jövőre várható átmeneti emelkedés után az infláció 2008–2009-ben kerülhet újra közel a referenciaértékhez.
Romlott a költségvetés egyenlege
A költségvetés egyenlege az előző jelentés óta eltelt időszakban tovább romlott. Az államháztartási hiány 2006-ban várhatóan 10 százalék körül alakul. Az államadósság mértéke 2005-ben átlépte a GDP 60 százalékát, és 2008-ig várhatóan növekvő tendenciát fog mutatni. Ugyanakkor fontos változásnak ítéli a jegybank azt, hogy a jelenleg érvényes konvergenciaprogram a költségvetési pálya tekintetében reális helyzetértékelésen és egy konkrét intézkedésekkel alátámasztott – bár megvalósíthatósági kockázatokkal övezett – kiigazítási terven alapul.
Az új EU-tagországok közül Magyarországon a legmagasabb a 10 éves állampapírhozam, amiben a költségvetési és külső egyensúlyi problémák miatt magas kockázati prémium tükröződik. A forint árfolyamában az év során jelentős ingadozás mutatkozott, amely egy esetleges ERM-II tagság esetén már komoly feszültségnek minősült volna. Az euró bevezetésének korábbi, 2010-es céldátumát a kormány feladta, új céldátum nem került kijelölésre, de az euróbevezetés feltételeinek teljesítése az új konvergenciaprogram alapján továbbra is prioritás.
Évtizedekig tart a felzárkózás
A jelentés külön fejezetet szentel a fejlett Európához való reálgazdasági felzárkózás kilátásaival. A magyarországi egy főre eső jövedelem az EU-15 átlagának kevesebb, mint 60 százaléka, amivel az újonnan csatlakozott országok középmezőnyéhez tartozunk. A felzárkózáshoz évtizedekre lesz még szükség. A reálkonvergencia sebességét a termelési tényezők, azaz a munkaerő és a tőke bővülése, valamint a termelékenység növekedése (fejlett technológiák átvétele) határozzák meg.
A felzárkózásban várhatóan szerény hatása lesz az elkövetkező időszakban nagyobb volumenben rendelkezésre álló EU-fejlesztési forrásoknak – mutat rá a jegybank. Az Európai Bizottság, illetve a hazai közvélemény töbet vár, mint amit a nemzetközi tanulmányok igazolnak, teszik hozzá az MNB szakemberei.
Az adóemelések hatása
A jelentés kitér a konvergenciaprogram keretében bejelentett adóintézkedések hosszú távú növekedésre gyakorolt hatásaira. Az intézkedések, mint minden adóemelés, növelik a magyar adórendszerben megjelenő torzításokat, ami az erőforrások kevésbé hatékony felhasználását eredményezi, csökkentve a potenciális növekedést. A kérdés ennek mértéke, fogalmaz a jegybank.
A termelési tényezők és a termelékenység múltbeli tendenciáinak mélyebb elemzése a potenciális növekedést illetően már a konvergenciaprogram intézkedései nélkül is alapvetően lefelé mutató kockázatokra hívja fel a figyelmet. A konvergenciaprogram keretében végrehajtott adóemelések közvetlen hatása a potenciális növekedés szempontjából egyértelműen negatív, összegzi a jelentés. Ezt valamelyest ellensúlyozhatja, ha sikerül tartós fiskális egyensúlyt teremteni, és ennek nyomán csökken a kockázati prémium. A külföldi tapasztalatok alapján az EU-s fejlesztési forrásoktól nem várható jelentős növekedési többlet. Mindezek alapján nem zárható ki, hogy a magyar gazdaság fejlett Európához való jövedelmi felzárkózása a korábban feltételezettnél lassabban fog folytatódni.
A modern növekedéselméletek szerint a kevésbé fejlett országok felzárkózási folyamatában a (tágabb értelemben vett) intézményeknek és a gazdaságpolitikának kulcsszerepe van. Ezekben az országokban a felzárkózást a feltételes konvergencia jellemzi: a tőke, munkaerő és a termelékenység bővülése lendületesen halad addig a korlátig, amit az ország intézményeinek és gazdaságpolitikájának minősége meghatároz. Az elemzésünkben bemutatott, potenciális növekedés lassulására utaló jelek és Magyarország romló teljesítménye az intézményi környezetet és a versenyképességet vizsgáló nemzetközi összehasonlításokban felvetik, hogy a magyar felzárkózás számára ezek a korlátok kezdenek effektívvé válni. Komoly reformok hiányában az intézmények és a gazdaságpolitika jelenlegi minősége akadálya lehet annak, hogy a felzárkózás a jövőben dinamikusan folytatódjék.
Ráadásul a jelentésben bemutatott elemzések tanúsága szerint a gazdaság potenciális növekedése alacsonyabb lehet, mint amit a konvergenciaprogram feltételez. Mindez megnehezítheti a hiánycsökkentési folyamat megvalósítását, illetve a későbbi években az elért kedvezőbb egyensúlyi helyzet fenntartását. Magyarországon a költségvetési kiigazítás motivációi között feltehetően a súlyos külső egyensúlytalanság kezelése is szerepet játszik, ezért a belső kereslet és a növekedés átmeneti csökkentése szinte elkerülhetetlen. A nemzetközi tapasztalatok alapján Magyarországon is hasznos lehet fiskális szabályok bevezetése, amelyek – a fiskális transzparencia megerősítésével kiegészítve – a fiskális fegyelem megtartásában is segíthetnének, fogalmazza meg jelentésének összefoglalójaként a jegybank.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
