Magyarországon európai viszonylatban is magas a fogyasztói kereslet a szezonális csokifigurák iránt. A magyar édesipari cégek évente mintegy nyolcezer tonna csokifigurát gyártanak, amelyből ötezer tonnányit decemberben adnak el.
Egymilliárdos bevétel csokimikulásból
Az A.C. Nielsen várakozásai szerint a karácsonyi szezonális édességek kiskereskedelmi forgalma várhatóan idén is meghaladja a 2 milliárd forintot. A piackutató szerint a legkeresettebbek a Mikulás-figurák, amelyekből közel 1 milliárd forintos bevételt ért el a kiskereskedelem az elmúlt három év november-decemberében, a Mikulás-csomagok 350 millió forint körüli forgalma, és a játékkal kibővített édességcsomagok 300 millióhoz közelítő piaca előtt.
A GfK adatai ezzel szemben azt mutatják, hogy a csokoládémikulások mennyiségi forgalma az elmúlt három évben egyre csökkenő mértékben növekedett és a tendencia 2005-ben negatívra fordult: az eladott csokimikulás-mennyiség 2003-ban 9 százalékkal, 2004-ben pedig 6 százalékkal emelkedett, addig 2005-ben már 0,5 százalékkal csökkent.
Árak mozgása
Az A. C. Nielsen megállapítása szerint az átlagárak részben csökkentek, részben nőttek tavaly decemberben, az egy évvel korábbihoz képest. A legkedveltebb szegmens, a Mikulás-figura egy kilóra jutó átlagára 2049 forint volt múlt év decemberében, 5 százalékkal kevesebb, mint tavalyelőtt. Darabonként viszont a tavaly decemberi 125 forintos átlagár 12 százalékos növekedést mutatott az előző évihez képest.
A GfK adatai viszont némi eltérést mutatnak az A. C. Nielsen adataihoz képest. A GfK úgy látta, hogy 2004-ben a kilogrammonkénti fogyasztói átlagár kiemelkedően magas volt az azt megelőző és követő évben jellemző átlagárhoz képest. Míg 2004-ben egy kilogramm csokimikulás átlagos ára 1977 forint volt, addig ez 2003-ban 1921 forint, 2005-ben pedig némiképp magasabb, 1936 forint körül alakult.
Az elmúlt három évet vizsgálva azonban a GfK megállapítja, hogy egyre nagyobb az árra is ható akciós vásárlások aránya: míg 2003-ban az összes mennyiségi forgalom 15 százalékát adták így el, addig tavaly már minden negyedik csokoládémikulás valamilyen akciós ajánlat nyomán került a vásárlók kosarába.
Miből van a mikulás?
Halbritter Mátyás, az Édességgyártók Szövetségének elnöke szerint a vásárlásoknál még mindig az ár diktál. Ez az egyik oka annak, hogy a legyártott figurák nagy része még mindig tejbevonóból, azaz kakós masszából készül olcsósága miatt, de folyamatosan növekszik a valódi, tiszta csokoládéból gyártott figurák iránti kereslet is.
A.C. Nielsen adatai alapján az összes magyarországi forgalomból a valódi csokoládéból készült mikulásfigurák már közelítenek az 50 százalékhoz, értékben pedig már az összforgalom közel 60 százalékát adták 2005-ben. A valódi csokoládéfigurák az előző évhez képest mennyiségben 20 százalékpontos, értékben pedig 22 százalékpontos növekedést értek el.
A hipermarketekből a kisboltokba
A csokoládéfigurák értékesítésében még mindig a hipermarketek vezetnek. Míg az A.C. Nielsen szerint a karácsonyi szezonális édességek beszerzésénél egyre nagyobb a hipermarketek piaci részesedése, amely értékben tavaly már elérte az 57 százalékot, addig a csokoládémikulások mennyiségi forgalmát tekintve a GfK piacrészesedés-csökkenésről beszél. A GfK szerint ebben a szegmensben a kereslet legnagyobb arányban a diszkontokhoz és a független kisboltokhoz áramlott.
A csokifigura-gyártás története
Magyarországon Stühmer Frigyes, a legnagyobb budapesti csokoládégyár megalapítója kezdte el a csokoládéfigurák gyártását 1934-ben. A 30 évig gyártott fogurákat még porcelánszerű bevonattal látták el.
A két világháború között a győri Koestlin Lajos Rt. (ma Győri Keksz) valamint a Szerencsi Csokoládégyár is foglalkozott csokoládéfigurák készítésével. Később 1962-ben megépült a Diósgyőri Édesipari Gyár, ahol Magyarországon először kezdődött el a csokoládéfigurák gépesített nagyüzemi gyártása. A termelés meghaladta az 1000 tonnát, igaz ekkor még mindig kézzel csomagoltak. Mindössze 6 év alatt a hazai állami édesipar 24 ezer tonnás csokoládé-termelő kapacitásából a figuragyártás 1608 tonnára nőtt. (Ma ez 8 ezer tonna.)
Lassan megjelentek a bevonómasszákból gyártott termékek is, melynek gyártását a kakaóbab viszonylag magas ára, illetve korlátozott beszerzése indokolta. Ezen termékek kakóvaj tartalmát olcsóbb növényi zsiradékkal helyettesítették. Mivel ezek olcsóbbak voltak, a termelési mennyiség dinamikusan nőtt egészen 2000-ig. Az utóbbi néhány évben a kereslet növekedni kezdett a valódi csokoládéból előállított figurák iránt.
