Van egy kritikus pont a napokban a mozikba került Üvegtigris 2 című filmben. Miközben a forgatást a többi közt a népszerű német népautó hazai képviselete szponzorálta, a történet során egyszer csak egy felismerhetően francia gépkocsi gördül be a kamera látóterébe. A látvány nem csupán a pattogatott kukoricával „élénkített” elmékben okoz érzékelhető zavart, állítólag a márkaképviselet első emberét is meghökkentette. „Olyannyira, hogy tréfásan megjegyezte: ťAz ügyvédeink már dolgoznak a kérdésenŤ„ – idézi fel a kizárólag magántőkéből finanszírozott alkotás első komoly megpróbáltatását Kovács Gábor, a film egyik producere (Kovács Gábor üzletember portréját lásd a Figyelő, 2005/17. számában).
Pataki Ági és Kovács Gábor. Nem az államra várnak.
REPÜLŐRAJT.
Ám a film nem csúszott el ezen a banánhéjon, sőt, alighogy a mozikban elstartolt, nyomban tarolt is: csak az első hétvégén 120 ezren váltottak rá jegyet. Ezzel pedig nem csupán az eddigi hazai csúcstartót, a csaknem tíz éve bemutatott A miniszter félrelép című vígjátékot körözte le, hanem olyan tengerentúli szuperprodukciókat is, mint a Mátrix, a Bridget Jones naplója vagy a Trója.E fogadtatás magyarázata Kovács szerint az, hogy az első rész kultuszfilmmé válása okán a folytatást már felfokozott várakozás előzte meg. Más kérdés, hogy hírverésnek a kalózkópiák internetes terjesztése sem jött feltétlenül rosszul. Utóbbi persze visszaüt majd a későbbi jegyeladásoknál, valamint a DVD-értékesítésnél és -kölcsönzésnél, azaz korántsem nyilvánvaló, hogy a végső szaldóban is pozitív előjellel szerepel majd ez a tétel. Ellenben egyértelműen nagyon is jót tett a filmnek a Csak szex és más semmi című magyar vígjáték sikere, hiszen utóbbi alkotás a moziba járók körében kifejezetten kedvet csinált a hazai filmekhez.
Kétszer kap, ki gyorsan ad
Magyarországon a hazai és a külföldi filmek gyártási költségeihez nyújtott magántá-mogatás után a forgatás szponzorainak kétszeres adó-visszatérítés jár:
ADÓALAP. A film támogatója első körben a dotáció mértékével csökkentheti az adóalapját.
TÁRSASÁGI ADÓ. Második lépésben a szponzor a már lefaragott adóalapra eső társasági adóját is megkurtíthatja a szubvenció össze-gével.
FELTÉTEL. A kedvez-mény nem lehet több az éves adókötele-zettség 70 százalé-kánál. Magyar-országon a hazai és a külföldi filmek gyártási költségeihez nyújtott magán-támogatás után a forgatás szpon-zorainak kétszeres adó-visszatérítés jár:
ADÓALAP. A film támogatója első körben a dotáció mértékével csökkentheti az adóalapját.
TÁRSASÁGI ADÓ. Második lépésben a szponzor a már lefaragott adóalapra eső társasági adóját is megkurtíthatja a szubvenció össze-gével.
FELTÉTEL. A kedvez-mény nem lehet több az éves adókö-telezettség 70 százalékánál.
![]()
A támogatók többsége mindazonáltal nem egy összegben, hanem több részletben fizet, így a pénzek egy része csak a forgatás befejezése után fut be. A producer így kénytelen saját üzleti vállalkozása – a reklámfilmipar nagyágyújaként számon tartott Filmpartners Kft. – szabad forrásait is igénybe venni; e cég az Üvegtigris első részébe 30 millió, a mostani epizódba pedig már 100-120 millió forintot invesztált. Minderre azonban nem csupán amiatt van szükség, mert az új film pénzügyi háttere kizárólag magánerőből állt össze. „Egy-egy alkotás cash flow-ja szinte az első perctől az utolsóig problematikus” – borong Kovács. Hiába van döntés például az állami támogatásról, ha a folyósításra akár másfél évet is várni kell. Ilyenkor felvehető banki hitel az ígérvényre, mi több, a kölcsön kamatára is igényelhető központi támogatás, de a producer nem tud mást tenni, mint kibekkelni azt az időt, mire a dotáció végre befut. Mivel a törvény lehetőséget teremt az állami támogatás utólagos igénybevételére is, ezt az Üvegtigris 2-vel sem szeretnék kihagyni. „Így történt meg, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány megszavazta a film utólagos résztámogatását” – szögezi le Pataki Ági.
ÚJ GENERÁCIÓ. A fiatal rendezők azonban ma már nem csupán állami támogatásra számítanak. „Az új generáció tagjainak közös erénye, hogy pontosan tudnak pozícionálni: nem próbálják művészi értékekkel felruházni a kommersz filmjeiket, míg az alkotói művektől nem várják el, hogy nézőszám-rekordokat döntögessenek” – fűzi tovább a szót Kovács. A fiatalok ugyanakkor természetesnek veszik, hogy van producer, azt is pontosan tudják, mire való, s nyitottak azokra az ötletekre, amelyek segítenek anyagilag megalapozni a forgatást. A rendező és a producer békés egymás mellett élésének titka Pataki Ági szerint az, hogy amiben eleve nem hisznek, nem látnak benne fantáziát, azt el sem indítják. Így öt év alatt – miközben számításaik szerint összességében körülbelül félmilliárd forintnyi magántőkét mozgattak meg a hazai filmiparban – elkerülték a bukást. Tény, a Montecarlo! szereplése csalódást keltő volt ugyan, mégis többen látták, mint a szakma kedvencévé vált, tavalyi filmszemle-nyertes Fekete kefét. „Producerként kötelességünk az alkotói filmek támogatása. Nem leszünk üvegtigris-gyártó kisiparosok” – indokolja a házaspár, miért vállalnak szerepet olyan alkotások megvalósításában is, amelyekről a legelején tudható, hogy nem lesznek közönségsikerek. Ám mint az ex-fotómodell hozzáteszi: ha nem tudnának reklámfilmesként megélni, aligha lennének képesek támogatni a rétegfilmeket.
Meglehet, Pataki Ági és Kovács Gábor üzleti sikerének van még egy kulcsa. Nevezetesen az, hogy nem csupán az üzletben találtak párra a másikban, hanem az életben is. Talán ennek is köszönhető, hogy a férj egyetlen félmondata elég annak érzékeltetésére, milyen remekül kiegészítik egymást a munkában: „Én értek a filmgyártáshoz, Ági a pénzszerzéshez”.
Dióhéjban a filmtörvényről
START. A törvény 2004. április elsején lépett életbe.
FŐ CÉLOK. A filmkészítés támogatására rendelt állami források felhasználásának átláthatóvá és ellenőrizhetővé tétele, illetve azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek elősegítik a magántőkének a magyarországi filmgyártásba való beáramlását.
FINANSZÍROZÁSI LOGIKA. Egy adott film gyártó cége a forgatásra Magyarországon elköltött összeg 20 százalékát kaphatja meg a filmet támogató vállalkozás(ok)tól, amelyek cserében adókedvezményben részesülnek.
ELSŐ EREDMÉNYEK. Bár 2004-ben mindössze kilenc hónap állt a gyártók és alkotók rendelkezésére, már abban az évben közel 7,5 milliárd forint elköltésével 88 alkotás készült el. Ezek után 2005-ben 22,3 milliárd forintnyi költéssel – mely összegnek már a 15 százaléka magántőke – 115 film forgatása fejeződött be. Ebből a mennyiségből 22 a magyar nagyjátékfilm, 12 a bérmunka és 16 a koprodukció, míg a fennmaradó 65 alkotás animációs, dokumentum- és kisjátékfilm. (A bő 300 százalékos növekedésen belül tehát a hazai filmek száma és a rájuk költött összegek csak minimálisan változtak, a felfutás döntő oka a koprodukciók és a külföldi bérmunkák soha nem látott számú megjelenése volt.)

