Vélhetően két héten belül elhárulhatnak az akadályok a Magyar Telekom Nyrt. 2005-ös pénzügyi jelentésének auditálása elől. Noha ezt a feltevést a társaságnál nem kívánták megerősíteni, mégis erre utal, hogy a november 15-ére kitűzött közgyűlés két napirendi pontjaként a pénzügyi beszámoló elfogadását és az osztalékfizetésről szóló döntést jelölte meg a részvényeseket összehívó felügyelőbizottság. Ha pedig ezúttal a tulajdonosokat követően a cég auditora, a PricewaterhouseCoopers is aláírja az éves jelentést, akkor mintegy féléves csúszással nyilvánosságra kerülhet e dokumentum a New York-i börzén és a Budapesti Értéktőzsdén egyaránt.
Illusztráció: Dániel András
Straub Elek elnök-vezérigazgató, aki áprilisban, a frissen megvásárolt Telekom Montenegro Csoport (TCG) podgoricai közgyűlésén tartott beszédében még egy privatizációs sikertörténetet vetített előre, aligha gondolta, hogy új szerzeményük, és ezzel a Magyar Telekom hamarosan a balkáni és amerikai számviteli és üzleti szemlélet első komolyabb összecsapásának harcterévé válik. Jóllehet, már korábban is hallani lehetett arról, hogy a Deutsche Telekomnak – az anyavállalatnak – mind terhesebb az amerikai tőzsdei jelenlét a rengeteg helyspecifikus elvárás miatt, arra senki nem számított, hogy éppen az amerikai nyilvános cégek megszigorított számviteli törvénye sodorja majd bajba a Magyar Telekomot.
A telefontársaságnak a New York-i tőzsdén jegyzett vállalatként meg kell felelnie az Enron-botrányt követően 2002 derekán életbe lépő Sarbanes-Oxley törvény (SOX) előírásainak, amely az amerikai cégek vezetésének megszilárdítását, és a vállalati csalások lelepleződése nyomán megingott befektetői bizalom helyreállítását szolgálja. Ismeretes, hogy a SOX a vállalati kontrolltevékenység és a vezetői felelősség megerősítésével igyekszik elejét venni a csalásoknak. Mindazonáltal az amerikai és az európai számvitel szakavatott hazai ismerői szerint nem az európainál szigorúbb rendszerrel magyarázható, hogy a Magyar Telekom könyvvizsgálói feladatait ellátó PricewaterhouseCoopers nem írta alá a cég tavalyi beszámolóját.
MÉG A ZÖLDFÜLŰEK IS. A Magyar Telekom montenegrói leányvállalatánál kiállított négy darab, együttesen nagyjából 2 milliárd forint értékű, aggályos számla vélhetően az európai szabvány szerinti könyvvizsgálat szűrőjén is fennakadt volna. Ezek – meg nem erősített hírek szerint – a privatizációs szerződés aláírását olajozták meg, s emiatt helyezkedett az auditor arra az álláspontra, hogy nem írja alá az éves beszámolót. „Egy zöldfülű revizor is kiszúrta volna a vitatott számlákat!” – mondta a hazai könyvelő szakma egyik sokat látott képviselője a közgyűlés nyilvánosságra került jegyzőkönyve alapján. A szokatlan szerződések Európában is szemet szúrnak. Ha például egy nem kifejezetten szakmai felkészültségéről híres, ám a kormányzati körökhöz közel álló jogászokból álló ügyvédi irodával marketingtevékenységről kötött szerződés áll a számlák hátterében, akkor az egy európai könyvvizsgálóban is gyanút ébreszthet. Noha általában az öreg kontinens szabványai szerint vizsgálódó auditoroknak nincsenek fenntartásai az off-shore cégekkel kapcsolatosan, azt azért ők is furcsállják, ha egy ügyvédi iroda hazai bankszámla helyett egy off-shore számlára kéri a munkadíját.
A tapasztalatok szerint azonban az auditorok Európában nem feltétlenül csinálnak a cég életét megrengető ügyet néhány olyan számlából, amelynek értéke magas ugyan, de a vállalat számlaforgalmához képest elenyésző. A könyvvizsgáló kisebb vitatható tételek esetében legfeljebb záradékba foglalja fenntartásait, ám nem tagadja meg a beszámoló aláírását. Több elismert, ám neve elhallgatását kérő könyvvizsgáló egyöntetűen azt állítja, hogy a Magyar Telekom vesztét nem az európainál aprólékosabb amerikai számviteli standardok, hanem a SOX-nak az európai törvénynél sokkal nagyobb kényszerítő ereje okozta. Amerikában a SOX megszületése óta hatalmas a bukás kockázata a társaságok működését a nyilvánosság számára hitelesítő valamennyi szereplő számára. Ha a cégvezetés kárt okoz a befektetőknek, akkor az igazgatósággal és a menedzsmenttel együtt a könyvvizsgáló is ellehetetlenül.
Mindazonáltal az sem kizárható, hogy az auditor az amerikai korrupcióellenes törvény, az 1977-es Foreign Corrupt Practices Act miatt kapott vérszemet. E törvény a külföldön üzletet kötő amerikai társaságoknál a megvesztegetésnek igyekszik elejét venni számviteli előírásokkal. A hazai piacon ugyanakkor vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a PwC rendkívül szigorú eljárását még az amerikai előírások sem indokolják, az auditor a helyzetet erősen túlreagálta, és már-már krimibe illő rejtély övezi, miért nem írta alá a pénzügyi jelentést. Annyi bizonyos, igen nyomós érvek szólhattak e döntés mellett, hiszen a PwC egy évi több százmillió forintos megbízást veszíthet el, ha a Magyar Telekom a történtek után felmondja a szerződést.
AZ ANYACÉG KEZE? A társaság tekintélyének megtépázásában egyes vélemények szerint a Deutsche Telekom is ludas lehet. Állítólag az anyacég keze van abban, hogy a botrány kipattanását követően megbízott nemzetközi ügyvédi iroda, a White and Case vizsgálata húzódik, mint a rétestészta. „Egy ilyen volumenű ügy nem indokolja, hogy fél évet késsen az auditálás” – hangzik az egyik határozott álláspont. „Az is magyarázat lehet az események vontatott menetére – folytatódik az érvelés -, hogy esetleg maga a cég érdekelt lehet részvényének néminemű gyengülésében.” Az elmúlt években ugyanis több ízben is terítékre került már, hogy a tőzsdei forgalomban lévő részvényeit a vállalat felvásárolja. Nem mindegy tehát, hogy a Magyar Telekom 40 százalék körüli közkézhányadának megszerzése, illetve egy kiszorítási eljárás milyen tőzsdei árak mellett megy végbe.
Ha létezett is ilyen spekuláció, az nem jött be. Érdekes módon ugyanis a befektetők bizalma nem rendült meg az éves jelentés körüli bizonytalanság miatt. Most is az évek óta megszokott 800-900 forintos sávban mozog a részvénykurzus, amelyet 2005 második felében a tőzsdei emelkedési hullám is csupán száz forinttal lökött fel bő fél esztendőre.
Túlzás volna ugyanakkor azt állítani, hogy a társaság olcsón megúszta az ügyet. Mindamellett, hogy a történtek hosszú időre foltot hagynak a Magyar Telekom becsületén, a White and Case és az igazságügyi szakértő számlájának értéke szeptemberig elérte a 3,1 milliárd forintot. Ehhez képest csak 12 millió forintra rúg az auditori jelentés késlekedése miatt kirótt kétszeri magyar felügyeleti bírság. Továbbá az október 9-én felfüggesztett rendkívüli közgyűlés november 6-i folytatásán várhatóan fejek fognak hullani – a piac találgatása szerint Straub Elek sorsa is kérdéses -, és az ilyen változások egy vállalat kiegyensúlyozott működésének aligha tesznek jót. A sztori mindenesetre megszívlelendő tanulságokkal szolgálhat a régióban terjeszkedő többi magyar tőzsdei cég számára is, még ha nem is jegyzik a New York-i parketten.
Rendkívüli közgyűlések
NOVEMBER 6-ÁN.
Az október 9-i rendkívüli közgyűlés folytatása igazgatósági tagok, felügyelőbizottsági tagok, ellenőrzőbizottsági tagok megválasztásával.
NOVEMBER 15-ÉN. Napirenden szerepel a felügyelőbizottság jelentésének ismertetése a 2005. évi beszámolóról, döntés erről és a tavalyi adózott eredmény felhasználásáról, továbbá a társaság könyvvizsgálójának megválasztása.
