Gazdaság

Az ajándék is illetékköteles lesz?

A vállalkozásokat legszélesebb rétegeit érintő változás az illetéktörvény egy viszonylag ártatlannak tűnő változtatsása, az ajándékozási illeték mértékének változása, melynek értelmében egy iskolának ajándékozott számítógép után is illetéket kellene fizetni – mondta Erdős Gabriella a PricewaterhouseCoopers társa.

Ahhoz képest, hogy a kormány elé került adócsomag technikai változtatásokról szólt, azért csak kerültek bele olyan dolgok, amelyeket nem lehet egyszerű technikai változtatásoknak nevezni – mondta Erdős Gabriella.


A vállalkozásokat legszélesebb rétegeit érintő változás az illetéktörvény egy viszonylag ártatlannak tűnő változtatsása, az ajándékozási illeték mértékének változása – emelte ki Erdős Gabriella.


Megadóztatott ajándék


A rendelkezés szerint, ha egymással száz százalékos tulajdonosi kapcsolatban lévő (testvér)vállalkozások között történik ellenérték nélküli eszközátadás, akkor 21 százalékos ajándékozási illetéket kell fizetnie. Amennyiben idegen, vagy csak részben a tulajdonában lévő cégnek ad át eszközt, akkor az illeték 40 százalék.


Itt kettős probléma jelentkezik – mondta Erdős Gabriella. Egyrészt az, hogy bár a törvény szövegéből levezethető a fizetési kötelezettség, a joggyakorlat eddig nem ezt mutatta, azaz eddig sem az illetékhivatal, sem az adóhivatal nem kifogásolta ezeket a tranzakciókat. Másrészt pedig, Erdős Gabriella úgy véli egy gazdasági ügylet során nem elfogadott egy 40 százalékos adóteher.


A módosítás értelmében az iskolának ajándékozott számítógépnek is illetékkötelesnek kell lennie – jegyezte meg.


Véleménye szerint ilyen változást bevezetni nem lenne szabad egy ilyen típusú módosítással. A minimum egy a változtatáshoz kapcsolódó amnesztia lenne, vagy egy gazdasági eseményekre levezetett, minden típusú vállalkozást egyformán érintő új adónem bevezetése lehetne a megoldás – mondta.


Szigorodó állami támogatási szabályozás


Negatívumként említette Erdős Gabriella, hogy szigorodnak az EU-n belüli állami támogatások feltételei, ami Magyarországra vonatkoztatva azt jelenti, hogy a támogatási intenzitás (a beruházási költség állami támogatás formájában adható maximális aránya) az ország fejlődése miatt átlagosan 10 százalékkal csökken.


Az állami támogatás egyes elemei is szigorodnak, így talán a vállalkozásokat legkedvezőtlenebbül a fejlesztési adókedvezményben bekövetkező vátozás érinti, miszerint 2007-től nem a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz átvételének, hanem ezen eszköz megrendelésének napja ártendő a beruházás megjezdésének napján. Erdős szerint emiatt sokkal távolabb kerül egymástól a beruházási döntés és a tényleges beruházási megvalósítás és előfordulhat, hogy ez a változás ki fog zárni bizonyos iparágakat.


Inkább pozitív összhatás


A kormány előtt lévő módosításokban azonban összességében mégis több a pozitívum, mint a negatívum, ugyanis tényleg vannak benne olyan kiigazítások, amelyek azért voltak szükségesek, mert a jövedelemadó törvények egy része nem felet meg az Átalakulási irányelv elképzeléseinek.


Az elvárt adó alapja is elképzelhető, hogy további korrigálásra szorul majd, hiszen az a jelenlegi formájában még mindig nincs összhangban az Anya- és leányvállalati irányelvvel – emelte ki Erdős Gabriella.


Jónak nevezte ugyanakkor a feltételes adó megállapítás intézményének továbbfejlesztését a szokásos piaci ármegállapítás intézményrendszerével. Ez Magyarországot a befektetők szemében még megbízhatóbbá teheti, hiszen egy kapcsolt vállalkozás esetén cégen belüli áruszállításnál az adóhivatallal elfogadtatott piaci árral jelentősen csökkentheti az adókockázatát, mert azzal, hogy az adóhatóság elfogadta a cég árképzését, biztos lehet abban, hogy elkerülhet egy esetleges adókiigazítást.


2010-től jobb lesz


Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatója a megszorító intézkedések makrogazdasági következményeiről beszélt a konferencián. Mint modta, most mind a piac, mind a szabályozók, mind a jegybank nagyjából konszenzusban van azt illetően, hogy a jövő évi költségvetés hihető. A szakértők szerint az idei várhatóan 10-10,2 százalékos hiány a szigorítások következtében 6,8-6,9 százalékra lemegy, ami egy erőteljes visszafogást mutat. A legfőbb kérdés azonban az, hogy ez a visszafogás egyszeri növekedési áldozattal jár-e majd, vagy kisebb, de tartósabb visszaeséssel. Ebben a kérdésben van jelentős eltérés az elemzők között és a hatása jelen pillanatban nagyon kiszámíthatatlan. Az idei, vártnál lassúbb növekedés, és a maginfláció emelkedése a második változatot valószínűsíti.


Ez a csomag, bár jóval kisebb mint a Bokros-csomag, a hatását tekintve sokkal erősebb – mondta Király Júlia. A következő 1-1,5 évre a legnehezebb bármit mondani, de amennyiben ez a restrukció végbemegy, azaz csökken az állami teher az biztosra vehető, akkor biztosra vehető, hogy jobb lesz a helyzet – tette hozzá.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik