Versenyképességi index
A VEX három részindexből áll: a makrogazdasági teljesítmény-index, a termelékenységi index és a reálárfolyam-index súlyozott átlagából tevődik össze. Az egyes részindexek is összetett mutatók, így a makrogazdasági teljesítmény-index a GDP volumenindexének, a foglalkoztatottak számának, a beruházások volumenindexének, és az export volumenindexének súlyozott átlagából tevődik össze. A termelékenységi index GDP volumenindex / foglalkoztatottak számának indexe, az ipari termelés volumenindexe/ipari foglalkoztatottak számának indexe súlyozott átlagából, a reálárfolyam-index pedig a fogyasztói árindexszel kalkulált reálárfolyam-index, a termelői árindexszel kalkulált reál árfolyam-index és az egységnyi munkaerőköltséggel kalkulált reálárfolyam-index számtani átlagából áll.
Üzleti környezeti index
Az ÜX a GKI felmérések alapján megállapítható állami magatartás kiszámíthatat- lanságának és a gazdasági környezet bizonytalanságának említési gyakoriságának, valamint az egyéves lejáratú magyar állampapír referenciahozamának és a gépkocsi eladások és a GKI –
T-Mobile e-gazdasági index átlagából adódó üzleti infrastruktúra alakulását jellemző index számtani átlagából áll össze.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. két új indexet publikál a jövőben, amelyek egyrészt Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Szlovénia versenyképességét hasonlítja össze, másrészt pedig a magyarországi – tágan értelmezett – üzleti környezetet jellemzi – mondta Vértes András. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.
A Microsoft Magyarország Kft. támogatásával készült, negyedévente megjelenő versenyképességi index (VEX) és az üzleti környezeti index (ÜX) objektív és szubjektív elemekből összeálló mutatók, amelyek elsősorban trendeket jeleznek – tette hozzá Vértes András.
Versenyképességben rontottunk
A GKI által elemzett öt ország VEX mutatója 2001-2006 között jellegzetesen eltérően alakult. Csehország, Szlovákia és Magyarország versenyképessége 2005 végéig közel azonos ütemben javult, jobban mint a másik csoportba tartozó, hasonló pályát befutó Lengyelországé és Szlovéniáé. Az elmúlt év végétől viszont Magyarország versenyképességi indexe stagnálni kezdett, míg Csehország és Szlovákia teljesítménye tovább javult.
Mindkét index kevert mutató, a VEX együttesen igyekszik leírni az adott ország makrogazdasági teljesítményét, a munkatermelékenység alakulását, illetve a relatív költség-versenyképesség alakulását.
A VEX komponensei közül a munkatermelékenység az időszak nagy részében Magyarországon nőtt a leggyorsabban, csak 2002 negyedik és 2004 harmadik negyedéve között múlta felül a lengyel mutató a magyarországi dinamikát. Idén a második negyedévben viszont Csehország leelőzte Magyarországot.
A reálárfolyam indexek tekintetében Magyarország relatív nemzetközi versenyképessége 2006 második negyedévéig nem romlott, amelyet a GKI a forint euróval szembeni árfolyamának 2006-ban végbement, a többi országhoz képest erőteljesebb leértékelődésének tulajdonít.
A GKI megállapítja, hogy a magyar VEX idén bekövetkezett relatív, a cseh és a szlovák gazdasághoz viszonyított romlása több tényezőből eredt: a makrogazdasági teljesítmény és a munkatermelékenység növekedése egyaránt lassult, a relatív költség-versenyképesség viszont javult, de ez nem tudta az előbbieket ellensúlyozni.
Túl az első ijedtségen
Az ÜX alakulása szerint a magyarországi üzleti környezet megítélése kétszer került a mélypontra 2001 és 2006 között. Először 2004 első negyedévében, azaz közvetlenül az európai uniós csatlakozás előtt, ugyanis a vállalati szférában súlyos kétségek merültek föl, hogy az állami szabályozás képes lesz-e kezelni a felmerülő feladatokat, és azért is, mert sokak számára nem volt világos a csatlakozás mindennapi gazdálkodásra kifejtett hatása. Mindemellet 2003 végén a jegybanki alapkamat emelkedése is jelentősen rontott az üzleti környezeten. A második alkalommal 2006 nyarán, a megszorító intézkedések bejelentése után került közel azonos mélypontra, ami jelentős bizalomvesztést okozott a gazdálkodó szférában. A harmadik negyedév emelkedése viszont már azt mutatja, hogy a gazdálkodók már túl vannak az első ijedtségen – jegyezte meg Vértes András.
Ezzel szemben az ÜX a két legmagasabb értékét a vizsgált időszakban lezajlott két parlamenti választás előtt mérték.
