Ha ma élne Gárdonyi Géza, a láthatatlan ember figuráját biztosan a magyar őstermelőről formázná meg, hiszen ki látott már olyat, hogy az állami bürokrácia intézményei, élükön az adóhatósággal, „vakon tapogatózzanak” egy potenciális adóalanyi kör számát illetően. A földművelésügyi tárcánál ugyanis azt közölték lapunk érdeklődésére, hogy tudomásuk szerint a 750 ezer őstermelőből idén 600 ezren váltották ki a működéshez szükséges igazoló lapot, amivel szemben az APEH-nél 1 millió 239 ezer őstermelőről számoltak be.
A kegyelemdöfést azonban kétségtelenül a Pénzügyminisztérium (PM) adta, ahol közölték: 130 ezer őstermelővel számolnak. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy történetünk szempontjából ez utóbbi számadat a mérvadó, amennyiben komolyan vesszük a célt, hogy kiderítsük, valójában mennyivel járulhat hozzá a jövőben az egészségügyi kasszához, saját ellátásához az a réteg, amellyel eddig is meglehetősen nagyvonalúan bánt a törvényi szabályozás.
„Ne turkáljanak más zsebében”
A kormányzati szándék ugyanis az, hogy jövő év áprilisától csak azok vehessék igénybe az egészségügyi ellátást, akik bizonyítottan járulékot is fizetnek érte, a kasszához nem hozzájárulók viszont kizárólag sürgősségi kezelésben részesülhessenek. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője – egyéb becslésekre hivatkozva – 500-600 ezerre teszi azok számát, akik után egyáltalán nem fizet senki járulékot, és ehhez jön hozzá az a 130 ezer őstermelő, akik legalább papíron kimutathatók, s esély látszik arra, ha csekély összegekkel is, de hozzájáruljanak saját ellátásukhoz. Hogy Draskovics Tibor reformügyi kormánybiztost idézzük: „Ne turkáljanak más zsebében”.
A „turkálás” persze folytatódik, hiszen a majdan befizetett járulékok csekély összege borítékolható. Ugyanis a törvényi szabályozás szerint azoknak, akiknek évi bevétele nem haladja meg a 7 millió (!) forintot, bevételük 2,5 százalékát kell befizetniük nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék címén 2:1 arányban. Ha tehát egy őstermelő havi 100 ezer forint bevételt vall be (ennek töredékét fogja – a szerk.), azután 2 ezer 500 forintot fog fizetni nyugdíj- és egészségügyi ellátására összesen.
100 millió őstermelő
De ki fog bevallani havi 100 ezer forint bevételt? A kérdés több mint költői, mivel a Pénzügyminisztériumnak még csak közelítő becslése sincs – vagy legalábbis nem mondja – arról, hogy ténylegesen mekkora összegre számítanak az őstermelőktől. „A lényeg, hogy kezdjenek el fizetni, még ha keveset is – fogalmazott a szóvivő –, hogy egyáltalán láthatóvá váljon ez a réteg, és hozzájáruljon a közszolgáltatáshoz.”
Ami biztos, hogy az optimális hozzájárulástól „fényévnyire” lesz az átlagos befizetés, hiszen Draskovics Tibor legalább havi 6 ezer forintra taksálná a szükséges összeget csak az egészségügyi járulék esetében, amihez ugye már az évi 7 millió forintos bevételi keretet is meg kellene haladni, illetve be kellene vallania az őstermelőknek.
Csak hogy érzékeltessük, micsoda léptékbeli különbségek vannak a járulékmértékek és a szolgáltatás tényleges számlája között, elég annyit rögzíteni, hogy saját számításunk szerint a magyar egészségügyet jelenlegi formájában 100 millió (!) – havi 100 ezer forint bevétel után járulékot fizető – őstermelő tudná finanszírozni.
Adóeltitkolás és vidéki szegénység vegyesen
Persze ne törjünk pálcát az egész őstermelői réteg felett – figyelmeztet Velez Zoltán, a gödöllői Szent István Egyetem gazdasági tanácsának tagja, aki szerint óriási a vagyon- és lehetőségbeli szórás az érintett körön belül. A szakember szerint ezt jelzi az a tény is, hogy homlokegyenest más adatot adott meg az FVM a 600 ezres és az APEH az 1,2 milliós őstermelői számmal. Előbbiből inkább lehet becsülni az őstermelő gazdaságok számát, utóbbiból pedig azt, hogy az adózás miatt a családtagokat is szerepeltetik a bejelentők. A kuszaságot hatványozza, hogy az őstermelői körön belül nyilván sokan rendelkeznek olyan jövedelemmel is, ami után fizetnek társadalombiztosítási járulékot vagy például nyugdíjasok. Lényegében erre utalt Pichler Ferenc szóvivő is, amikor azt mondta, hogy a Pénzügyminisztérium becslése szerint 130 ezerre tehető azoknak az őstermelőknek a száma, akik csak ebből a tevékenységükből húznak jövedelmet, és ezután eddig egy fillér járulékot sem fizettek.
Velez Zoltán hangsúlyozza: óriási a különbség a magyarországi térségek között is. Hiszen Szabolcs-Szatmár-Beregben, Borsod-Abaúj-Zemplénben, belső Somogyban – és még sorolhatnánk – az érintett őstermelői kör zömét biztos, hogy a megélhetési kényszer viszi ebbe a kategóriába.
Egészen más példákat találhatnánk Nyugat-Dunántúlon, ahol biztos, hogy számosan bújnak adóeltitkolási céllal az őstermelői státus mögé. Akkor is, ha mondjuk csak bérbe adják a földet hektáronként 25-30 ezer forintért. Hiszen gondoljunk bele: a mezőgazdasági őstermelő az új szabályozásban is csak a minimálbérnek megfelelő összeg után fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Persze ez utóbbit is csak akkor, ha évi bevétele meghaladja a 7 millió forintot…
