Az MNB a vállalati hitelek piacát vizsgálva hét, a vállalati hitelpiac 85 százalékát és az üzleti ingatlanhitelek piacának 94 százalékát lefedő bankot kérdezett meg, a háztartási szegmensben pedig tizenkettőt.
A hitelezési vezetők általános véleménye szerint 2005 második féléve az előző félévhez képest élénkülést hozott a vállalati hitelezésben. Folytatódott a nyitás a kis- és középvállalati (kkv) szektor felé, és az erősödő verseny hatására a bankok enyhítették a hitelképességi standardokat és hitelezési feltételeket. A kkv szektor esetében a bankok szerint főként az ügyfelek követelés- és készletfinanszírozási szükségletének növekedése miatt emelkedett a hitelkereslet, amit elsősorban a költségvetési elszámolási rendszer sajátosságaira és a körbetartozásokra vezettek vissza. A kis- és mikrovállalkozások esetében emellett továbbra is fontos szerepet játszott a saját források csökkenése.
Csak egy bank készül szigorítani
A hitelintézetek a teljes vállalati hitelkeresletre vonatkozóan jellemzően pozitív várakozásokat fogalmaztak meg az idei első félévre. Csupán egy bank jelezte, hogy szigorítani kívánja hitelképességi standardját. A hitelezési feltételeket illetően a legtöbben a fedezeti követelmények enyhítését és a kockázatosabb ügyletek prémiumának emelését tervezik. A kkv-k esetében a felmérés szerint a fedezeti követelmények további lazítása várható, és növekszik a maximálisan felvehető hitel nagysága. A bankok szigorítanak ugyanakkor a kockázatosabb hitelek prémiumán, és növelik a hitelkeret nyújtásáért felszámított díjakat. Az üzleti célú ingatlanhitelek területén tavaly a második félévben az egyes piaci szereplők igen eltérő keresletet észleltek (két bank csökkenésről, kettő emelkedésről számolt be), az idei első félévben pedig zömük az érdeklődés élénkülésére számít.
Pesszimista lakásár-várakozások
A háztartási hitelek piacán csak a fogyasztási hitelezésben tapasztalták a hitelkereslet növekedését a bankok. A hitelezési feltételek a lakáshitelezésben és a fogyasztási hitelezésben egyaránt enyhültek. Az idei első félévben a lakáshitelezésben a kereslet stagnálására, illetve csökkenésére, a fogyasztási hitelezésben pedig élénkülésre számítanak a felmérésben részt vevők. A lakáshitelek területén a tavalyi második félévben négy bank enyhítette a hitelképességi standardokat, szigorítást nem vezettek be. A hitelezési feltételeket általában tovább lazították: a legtöbben a spreadet csökkentették, és emelték a maximális hitel/hitelbiztosítéki arányt (a válaszadók fele), de a minimálisan elvárt önrészt is három bank mérsékelte. Összességében hat bank ítélte meg úgy, hogy hitelezési politikája enyhült az egyre agresszívabbá váló verseny miatt. Az idei első félévre a hitelintézetek fele a lakáshitelezésben újra a hitelképességi standardok és hitelfolyósítási feltételek enyhítését jelezte előre, mindössze egy bank tervez kis mértékű szigorítást.
A nominális lakásárak nem változtak 2005 második félévében, bár az első félévben a bankok 29 százaléka fellendülést várt. Az idei első félévre vonatkozó várakozások pesszimisták, a megkérdezett bankok 12,5 százaléka számít lakásár-csökkenésre. A fogyasztási hitelezésben a hitelképességi standardok összességében nem változtak, a hitelezés feltételei azonban enyhültek a tavalyi második félévben az erős verseny miatt. Az idei első félévben hárman a standardok enyhítését, ketten szigorítását tervezik.
A felmérésből kiderül: a lakossági hiteltermékek értékesítésénél a bankok szerint a termékek árazása a döntő, de a marketingnek és a reklámnak is jelentős befolyása van a hiteldöntésekre. A vállalatok esetében a kamatok mellett a fedezetek mértékével (vagy éppen a fedezet nélküli hitelezéssel) tudnak versenyezni leginkább. A kisebb cégeknek a fedezet és az önrész nagysága, a nagyvállalatoknak az árazás mellett a bankok rugalmassága, a termékek testre szabottsága a legfontosabb.
Portfólióminőségi várakozások
A portfólió jelenlegi minőségét a bankok pozitívan ítélik meg mind a vállalati, mind a háztartási szegmensben, romlással szerintük a kis- és mikrovállalatok felé nyitás jelenthet az egyre nagyobb mértékű fedezetlen hitelezés miatt. A lakossági portfolió jövőbeni megítélése nem egységes. A bankok egy része a portfolió „öregedése”, a túlzott lakossági eladósodottság, a devizahitelekhez kapcsolódó addicionális kockázatok, a gyengülő standardok és a hitelezési csalások hatására romlást vetít előre. Más bankok a finomabb hitelbírálati és behajtási folyamatok hatására javuló, vagy a jelenlegihez hasonló portfolióminőséget várnak. A körbetartozások érintettjei a bankok szerint továbbra is jellemzően az építőipari cégek és a kapcsolódó beszállítók, tényleges hitelezési veszteségük a körbetartozások miatt nem volt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
