Gyengült a forint
Erős nyitás után gyengült a forint a bankközi devizapiacon, az eurót hétfőn fél négy körül 264,50/60 forinton jegyezték, 60 fillérrel a pénteki 263,90/264,00 forint felett. A plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán 21 bázisponttal 6,31 százalékra gyengült a magyar nemzeti valuta. Az euró a reggeli 262,60 forintos nyitás után gyorsan elérte a 264 forintos szintet, és a nap nagy részében ekörül a szint körül ingadozott. A forgalom átlagos volt, a zloty hasonló pályát írt le az euróval szemben, mint a forint – mondták a piacon. A dollár 218-220 forint között ingadozott, a fél négy tájban jegyzett 219,83/96 forintos kurzus mintegy 80 fillérrel volt gyengébb a pénteki 220,65/80 forintnál.
Jóllehet az újabb tengerentúli kamatemelés tovább csorbítja a magyar kamatok helyzeti előnyét, piaci elemzők mégis nyugodtabb kereskedést várnak a forintpiactól a héten.
Még nincs vége
Ha az amerikai kamatemelés a várakozásoknak megfelelően – magyar idő szerint kedden este nyolc óra után – valóban bekövetkezik, akkor az a 2004. június 30-án kezdődött kamatemelési sorozatban immár a 15. alkalom lenne. Az akkori egyszázalékos történelmi mélypontról 25-25 bázispontos lépésekkel mozdult el az amerikai alapkamat, és elemzők biztosra veszik, hogy a mostani 4,5 százalékos szint még nem jelenti a sorozat végét.
Ben Bernanke, a Fed február elején kinevezett új elnöke (aki egyébként a kamatalakító Nyíltpiaci Bizottság ülésén most vesz részt először) többször utalt már arra, hogy az amerikai gazdaság kedvező kilátásai miatt további kamatemelések várhatóak még az év során. Az elemzői várakozások ennek megfelelően szépen lassan eltolódtak, és a monetáris szigorítási sorozat utolsó belátható lépéseként egyre többen 5-5,25 százalékos kamatszintet prognosztizálnak. Azt is többen valószínűsítik, hogy a mostani negyed százalékpontos emelést május 10-én fogja újabb, hasonló mértékű változtatás követni.
Nem jó a forintnak
A forintot elvileg gyengíti az, ha az amerikai és európai kamatok közötti különbözet szűkül, ám a mostani Fed-döntés forintpiaci hatását nem látják tisztán a lapunk által megkérdezett hazai elemzők.
„Nem olyan egyértelmű már az összefüggés az amerikai fejlemények és a hazai pénz- illetve tőkepiaci folyamatok alakulása között, mint korábban volt” – fogalmazott például Barcza György, az ING elemzője. A forintnak – és a hazai tőzsdén jegyzett részvényeknek is – egyrészről kedvező lenne, ha alacsonyan maradna az amerikai alapkamat, másrészről ez azt az üzenetet hordozná, hogy lassul a tengerentúli gazdaság, ami hosszabb távon elbizonytalaníthatja a befektetőket, és ránk is kedvezőtlenül hatna, vélte az elemző.
„Ellentmondásos a jelenlegi helyzet, és előre nehéz megítélni a Fed-döntés hatását” – nyilatkozta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője is. Véleménye szerint maga a döntés már nem okozhat nagy meglepetést, és további eladási hullámot a térségben, ennél sokkal fontosabb lehet viszont a döntéshez fűzött jegybanki kommentár. Ez arra adhat iránymutatást, hogy milyen mértékű és mekkora további kamatemelésekre számíthatnak a befektetők, akik mostanában meglehetősen bizonytalanaul keresik a helyüket a globális pénzpiacokon.
Barcza György pillanatnyilag úgy véli, hogy az utóbbi időben nem is annyira a dollár, hanem más, egzotikusabb devizák mozgatják a forint árfolyamát, de legalábbis hatásuk jóval kiszámíthatóbb a forintra nézve. Minden eddiginél szorosabb együttmozgást és összefüggést mutat a forint árfolyama például az új-zélandi dollárral, és különösképpen az izlandi koronával, amelyet az utóbbi hetekben a forinthoz hasonlóan büntettek a nemzetközi befektetők, tette hozzá az elemző.
Régiós kamatdöntések is jönnek
A héten egyébként térségünk több jegybankja is hozzányúlhat az alapkamathoz: szerdán a lengyel, csütörtökön a cseh, a török és a – mostanában kiemelten figyelt – izlandi központi bank is kamatdöntő ülést tart. (A szlovák és a román jegybank már hétfőn ülésezett, és változatlanul hagyta az irányadó kamat szintjét.)
A hazai pénz- és tőkepiaci folyamatok alakulása szempontjából a csütörtöki hosszú lejáratú államkötvény-aukciók eredménye is fontos lehet, ez ugyanis a piaci bizalom erősségének egyfajta mérőszámaként is értelmezhető. Az efféle piaci bizalmi indikátorok fontosságára utalt egyébként a Bloomberg hétfő délelőtti elemzése is, amely a március elején kibocsátott hároméves magyar állampapír hozamának látványos emelkedése kapcsán rámutatott, hogy a március 30-án (csütörtökön) forgalomba kerülő, összesen 70 milliárd forintnyi magyar állampapírért mintegy 252 millió forint „többlethozamot” lesz kénytelen kifizetni a magyar állam. Ez pedig alighanem az időközben némileg megingott befektetői bizalom kompenzálása miatt lesz szükséges.
