A kényszervállalkozó

Ami élő, az bizonytalan – Vaszkóné Kerek Mária ezzel a népi bölcsességgel kommentálja agrárvállalkozó férje legújabb, 200 millió forintos mangalicatelepi beruházását. Hiába ízes az ősi sertésfajta húsa, piaca fölött sötét felhők tornyosulnak. Zuhannak az árak, és jószerivel csak itthon tudják, mekkora kincs ez a nomád, félvad disznó. Vaszkóné okkal aggódik. A több drámai kudarcot is megélt családi vállalkozásokban keservesen meg kellett dolgozni minden kis sikerért.

VARGABETŰ. „Az én életemben minden nagy váltás kényszerből történt” – idézi fel már derűsen Vaszkó László vállalkozói pályája kezdetét. A politika-elmélet szakon végzett bölcsész fiatalemberre biztos karrier várt a közigazgatásban. A rendszerváltás és az első közigazgatási átszervezés azonban éles vargabetűt rajzolt Debrecen és az ott élő alosztályvezető élettörténetébe. Munkahelye megszűnt. Szellemi szabadfoglalkozásúként próbált megbízásokat szerezni, hogy el tudja tartani családját (felesége akkor két kisgyermekükkel volt elfoglalva). Kapott az alkalmon, amikor a Hungexpo képviselőt keresett Kelet-Magyarországra, s már e cég képviseletében kezdte szervezni 1992-ben a Farmer Expót. Az első kiállítás rémesen sikerült, és időközben változott a stratégia is: a Hungexpo „kivonult” Debrecenből.

Vaszkó László megint hoppon maradt. Hiába a kemény szervezőmunka, a sok új kapcsolat, dobhatja ki az egészet, ha nem lesz több kiállítás. „Csináljuk meg mi a Farmer Expót” – hozta meg a családi kupaktanács a döntést 14 esztendővel ezelőtt. Azóta az évről évre megtartott kiállítás fogalommá, erős márkává vált. Még a versenyt is kibírta: amikor egy fővárosi vállalkozó 1999-ben ellen Farmer Expót akart szervezni, a kiállítók egy emberként a Vaszkó-féle rendezvény mellé álltak. A családi kiállítás-szervező tevékenység céggé, a V-Trade Kiállítások Kft.-vé alakult át, amely évente hét kiállítást és több konferenciát szervez a cívisvárosban.

Amikor végre üzletileg kezdett egyenesbe kerülni az első cég, új „bomba” ötletet hozott Vaszkó László sógora: építsenek kukoricamalmot! A Biogal Gyógyszergyár a kilencvenes évek elején új hazai partnereket keresett a kukoricaliszten kitenyészthető neomycin hatóanyag előállítására. A sógorral és további két vállalkozóval alapított cégük elnyerte a megrendelést, amelybe még a sok tízmillió forintos hitellel is érdemesnek látszott belevágni. A feldolgozó megépült – épp akkor, amikor a kínai konkurencia verhetetlen árakkal berobbant a piacra. A magyar termék eleve esélytelenné vált, így a Biogal leállította a neomycin-programot, következésképpen a vállalkozók nyakán maradt az adósság. „Majd belegebedtünk, de végül kifizettük” – mondja illő büszkeséggel Vaszkó, aki új piacokat és megrendelőket kutatott fel. Azóta is tartja magát a fogadalmához, hogy a beszállítóinak nehéz helyzetben is mindig kifizeti a jussát. Mára a kukoricadarát és -lisztet előállító Agri Corn Kft. a csoport legnagyobb forgalmú cége, és nyereségesen gazdálkodik.

MANGALICATELEP. A Vaszkó-féle érdekeltségek azóta is első számú adósnak számítanak a bankoknál. Szükség is van rá, mert a családi cégcsoportnak sok százmillió forint a hitele. Legutóbb a Bigecs Farm Kft. fejlesztése miatt adósodtak el, a mangalicatelep bővítése érdekében. A telephez adósság fejében jutottak Vaszkóék. Ugyan bölcsész-kiállításszervezői körökben nem szokványos sertéshizlaldával gyarapítani a portfóliót, de a kukoricamalom melléktermékeinek hasznosítására éppen kapóra jött a 400 kocás, évi 3,5-4,0 ezer malacot és hízót kibocsátó üzem. Erős az agrárkötődés Vaszkóéknál, mert a család felmenői a mezőgazdaságban keresték a kenyerüket.

„Nem értettem hozzá, de igyekeztem megtanulni” – vallja a vállalkozó a mangalicatelepi rekonstrukció sikerében bízva. Elégtételt nyújt számára, hogy vérbeli agrárszakembereket is megszorongat a szakmai tudásával. Az ősi magyar sertésfajta iránti nosztalgia ellenére a Vaszkó-féle családi cégcsoport irányításában ma már nem az érzelmek és a kényszer, hanem a tudatos tervezés és előkészítés a döntő. A szakmai prognózis szerint végre szebb napok várnak a mangalicatartókra. Bár a kevés hazai felhasználáson túl ma még szinte csak Spanyolországban veszik a mangalicahúst, várhatóan bővülni fog a piac. A patinás fajta előnyei, az ízletessége, a vér koleszterintartalmára kevésbé veszélyes húsa európai karriert ígér.

Az elmúlt két évben végrehajtott 600 millió forintos fejlesztések után Vaszkó László nem kerget vad álmokat a családi vállalkozás dinamikus bővítéséről. Igyekszik a profizmusra, a cégcsoport helyzetének stabilizálására fókuszálni. Nagyobbik fia, Gábor közgazdász, a kiállítás-szervezésben és a stratégiai tervezésben vesz részt. A kisebbik, Péter élelmiszer-ipari tudományokat hallgató egyetemistaként az agrárkereskedelmi területet erősíti. Felesége a csoport pénzügyi, marketing és munkaügyi irányítása mellett a V-Trade-et vezeti. A családi cégcsoportban ma már mintegy félszázan dolgoznak, egyharmaduk felsőfokú végzettségű és tárgyalóképesen beszél idegen nyelveket.