A magyar gazdaság fejlődése a II. negyedévben kissé lassult, júliusban viszont valamelyest gyorsult. Az ipari termelés az I. negyedévihez hasonló ütemben bővült, a járműgyártás júliusban csaknem egyharmaddal növelte kibocsátását az egy évvel korábbihoz képest.
Magas a rendelésállomány és ezen belül az új rendelések szintje. Az első hét hónapban a Dél-Dunántúlon mintegy 5,5 százalékkal csökkent, Észak-Magyarországon viszont 18 százalékkal bővült az ipari termelés. Az építőiparban az előző hónapok visszaesése után júliusban, ha szerényen is, de nőtt a kimutatott termelés. A kiskereskedelmi forgalom viszont tovább lassult, és folytatódott a gépjármű-kereskedelem visszaesése. Az üzemanyag-forgalom a magas ár ellenére töretlenül 10 százalékkal bővül.
Az infláció a márciusi és áprilisi 2,3 százalékos – legalacsonyabb – szintről folyamatosan emelkedik, augusztusban már 3,5 százalék volt. Az augusztusi energiaár-emelés és a szeptemberi áfaemelés hatására az infláció a GKI szerint decemberben elérheti az 5,8 százalékot, éves átlagban pedig a 3,7 százalékot. Az infláció tetőzése 2007 kora nyarán várható, amit gyors esés fog követni – áll az elemzésben.
Reálkereset-növekedés, stagnáló foglalkoztatottság
Az idei első hét hónapban a bruttó keresetek 7,4, a nettó keresetek 8,2, a reálkeresetek pedig 5,5 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a versenyszektorban mintegy 1 százalékponttal gyorsabb a dinamika. Az év során a bruttó keresetek növekedésének lassulása, a nettó keresetek első félévhez viszonyított csökkenése (de az előző évinél így is jóval magasabb szintje) várható. Az év egészében – a költségvetési konszolidáció hatására – már csak 2,5 százalék körüli átlagos reálkereset-emelkedés valószínű.
Idén a foglalkoztatottak száma lényegében stagnál, a versenyszektorban kissé nő, a költségvetésiben csökken. A munkanélküliség az I. negyedévhez képest mérséklődött, de azóta ismét emelkedik, az év végére – részben szezonális okokból, részben a megkezdődő állami racionalizálás hatására – várhatóan még magasabb lesz.
A folyó fizetési és tőkemérleg együttes hiánya az I. félévben 400 millió euróval volt magasabb a tavalyinál, de ez főleg az EU-támogatások második félévre tolódásával függ össze. Az áruforgalmi mérleg javult, a szolgáltatási romlott – de ezen belül az idegenforgalmi kedvezőbb lett –, a jövedelemkiáramlás pedig gyorsult.
