Az év elején folytatódtak a 2005 tavaszától jellemző folyamatok a magyar gazdaságban – áll a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében. Így az európai konjunktúra javulásával párhuzamosan kissé gyorsul a növekedés.
Az infláció – főleg az áfacsökkentés hatására – mérséklődik. A foglalkoztatás az év elején kissé csökkent, a munkanélküliség tovább emelkedett. Az államháztartás deficitje nőtt, a külkereskedelmi hiány a tavalyi nagy javulás után stagnál.
Reformok kellenek
A forint tavasszal gyengült, ez a dollár- és eurókamatok emelkedése, a magas magyar államháztartási hiány, a választási ígéretlicit és az új kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos bizonytalanság következménye volt – mutat rá az elemzés. Ha az új kormány tartja magát a választások után megígért, a költségvetési hiány alakulását és a reformok beindítását középpontba állító gazdaságpolitikához, az év során a forint erősödése és a kamatok csökkenése várható.
Az ipari termelés nagyon gyorsan, január-februárban 12,6 százalékkal, az építőipar termelése a korábbinál kissé lassabban (5,4 százalékkal) bővült, mindkettőben szerepe van a tavalyi első negyedév ezzel ellentétes irányú dinamikájának. A kiskereskedelmi forgalom gyorsult, a korábbiaktól eltérő módon az élelmiszerek kereslete nőtt az átlagosnál gyorsabban (holott ezek árindexe volt az év elején a legmagasabb). A külkereskedelmi forgalom tovább gyorsult, ráadásul az export euróban mérve minimálisan, 0,5 százalékponttal, de továbbra is dinamikusabban nőtt, mint az import (17,9 illetve 17,4 százalék). A cserearányok januárban 5 százalékkal váltak kedvezőtlenebbé, mivel az importált energiahordozók forintban mért árszintje rendkívül nagymértékben (a földgázé 61 százalékkal) nőtt egy év alatt. Ennek ellenére a kéthavi külkereskedelmi hiány lényegében a tavalyival azonos.
Erősödhet a forint
Az idei első két hónapban a bruttó keresetek 7,2 százalékkal emelkedtek. A versenyszektorban 9,1 százalékos a növekedés, bár az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 2006-ra 4-5 százalékos emelésben állapodtak meg. A minimálbér közel 10 százalékkal lett magasabb. Az első két hónapban a reálkeresetek 5,6 százalékkal – a versenyszektorban 6,7 százalékkal, a költségvetésiben 4 százalékkal – bővültek. A munkanélküliség az egy évvel korábbi 7,1 százalékról 7,7 százalékra emelkedett.
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű deficitje az I. negyedévben az éves előirányzat több mint fele volt. Decemberhez képest 1 százalékponttal, 2,3 százalékra csökkent a márciusi infláció. A félév végére az infláció várhatóan 2 százalék alá csökken, viszont a II. félévben a költségvetési egyensúly javításával összefüggésben kissé ismét emelkedni fog (például a 15 százalékos áfakulcs esetleg 20 százalékra emelése következtében), s az év végére elérheti a 3,5 százalékot. Ennek ellenére – a nemzetközi pénzvilág növekvő bizalma következtében – a forint erősödése és a jegybanki alapkamat csökkenése valószínű – zárja előrejelzését az intézet.
