A február elejétől április végéig terjedő időszakban a foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 767 ezer, a munkanélkülieké 412 ezer fő volt; a munkanélküliségi ráta így 9,9 százalékosra emelkedett az egy évvel korábbi 7,7 százalékról – közölte csütörtökön a KSH. Az állástalanok aránya nemcsak éves szinten nőtt jelentősen, hanem negyedéves összevetésben is: november eleje és január vége között 8,4 százalékos volt a mutató.
A vizsgált időszakban a 15-64 éves népesség 61,2 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon, vagyis ennyien dolgoztak, vagy akartak dolgozni (tehát regisztrált munkanélküliként szerepeltek a nyilvántartásban). Az aktív korú népességből átlagosan 3 millió 736 ezren dolgoztak, vagyis a foglalkoztatottság (a dolgozók és a teljes korcsoport aránya) mindössze 55,1 százalékos volt.
Illusztráció: Rédley Tamás
Veszélyben a férfiak
Főként a fizikai dolgozók, a férfiak és a fiatalok körében nőtt a munkanélküliség – utóbbi azt jelenti, hogy a 15-24-éves korosztály még nehezebben tud belépni a munkaerőpiacra (itt a munkanélküliek aránya egyébként 18,2 százalékos) – mondta az FN-nek Váradi Rita, a KSH munkaerő-becsléssel foglalkozó munkatársa.
Szomorú adat, hogy a statisztikailag „jó munkavállalási korúnak” tekintett 25-54 éves korosztály foglalkoztatása 90 ezer fővel csökkent egy év alatt, mint ahogy az sem szívderítő, hogy az utóbbi hónapokban a hagyományosan leggyengébb foglalkoztatottsági mutatókkal bíró Borsod- és Szabolcs-megyéhez „felzárkózott” a Nyugat- és Közép-Dunántúl is – magyarázta a szakértő.
Iparági bontásban az új állástalanok számát ebben a felmérésben nem vizsgálták, de Váradi Rita elmondta: az első negyedévben a feldolgozóiparból 40 ezren áramlottak ki egy év alatt, és a kereskedelemben is jóval kevesebben dolgoztak, mint 2008 azonos időszakában.
A fiatalok és az idősek az igazi vesztesek
Tovább fog nőni a munkanélküliség, mert majdnem minden makrogazdasági adat a visszaesés ütemének mérséklődéséről, nem pedig megállásáról szól – vázolta az előttünk álló hónapok várható trendjét Adler Judit, a GKI kutatásvezetője. Szokatlan lefutású év lesz: a legfrissebb adatokból már látszania kellene a foglalkoztatottság szezonális javulásának az építőipar és a mezőgazdaság beindulása nyomán, de ennek semmi jele; az aszály pedig a nyári kilátásokat is rontja – tette hozzá a közgazdász.
A GKI továbbra is arra számít, hogy éves átlagban 10 százalékosra emelkedik a munkanélküliségi ráta, de a pesszimista forgatókönyv szerint „akárhová nőhet” a mutató: Spanyolországban például egy év alatt megduplázódott a munkát keresők száma.
A munkaerőpiaci helyzet igazi vesztesei a fiatalok és az 50 felettiek. Mivel a „legjobb évjáratokban” is erősen csökken a foglalkoztatottság, a gazdaság beindulásával vélhetően először a 25-54 évesek találnak először munkát, csak utánuk jöhetnek a náluk fiatalabb, vagy idősebb korosztályok – mondta Adler Judit.
A kutató szerint a kormánynak most nagyon szűk a mozgástere: a munkahelymegtartó pályázatok csak tompítják a válság hatását, rossz esetben csak átmenetileg, mert a támogatások lejártával az így megtartott álláshelyek is megszűnhetnek. Érdemi fordulatot csak az amerikai, a kínai és az indiai gazdaságok beindulása hozhat a GKI kutatásvezetője szerint.
