1. Nincsenek hozamígéretek
Pénzügyi termékeket sokan próbálnak eladni nekünk. Jön a pénzügyi tanácsadó a unit linked biztosításaival, bemegyünk a bankba, az értékesítő kolléga segít alapot választani, felhívjuk a brókerünket, mond valamit az egyes részvényekről. Azt már minden tanácsadó tudja, hogy szakmai bűn felelőtlenül jövőbeli hozamot ígérni. Ha pedig előre nem ígérhet semmit, de azért számokkal is meg szeretné alapozni véleményét, gyakran kénytelen a múltbeli hozamokra mutatni.
2. Szakmai felkészületlenség
Sajnos sokszor az ügyfelek, de bizony sokszor a tanácsadók is félreértelmezik a múltat. Szomorú, de igaz, előfordul, hogy az alapok közötti választásban közreműködő értékesítők sincsenek tisztában alapvető összefüggésekkel, és például hozamemelkedés után eltérítenek a kötvényalapoktól, vagy egy nagy forintgyengülés után veszik észre, hogy milyen jól teljesít a nyugat-európai ingatlanalapjuk, és azt kezdik el promotálni.
Ezek akár jó tanácsok is lehetnek, mert folytatódhat az aktuális trend, de ha pusztán a tudatlanság a javaslat háttere, az nagyon veszélyes. Érdemes alapvető trendekkel tisztában lenni, mert nem lehetünk biztosak a tanácsadó felkészültségében.
3. Pszichikai elemek
Van 25 ezer forinton megvett Mol-részvényem, akkor 20 ezernél már biztosan nagyon olcsó, ráveszek. 15 ezer forintnál csak nem fogom eladni, hiszen nemrég még 25-öt is adtak érte a felkészült befektetők, biztosan visszajön az ár. Ezek azok a gondolatok, amelyekkel a veszteséges pozíciókat nem szokták elengedni a befektetők, akik így végül még nagyobb bukásba sodródnak. Természetesen van korrekció gyakran, de nagy hiba lenne az alapján döntést hozni, hogy egykoron mennyit ért egy részvény, mindig az aktuális környezeti paraméterek az érdekesek.
4. Rossz érzés kimaradni
Régi és viszonylag általános brókertapasztalat, hogy a befektetők nem is annyira a rossz pozíciókon elszenvedett bukást rühellik, hanem a nagy emelkedésekből történő kimaradást. Ha valaki évek óta tőzsdézik, és akkor ugrik az árszint, amikor éppen nincsen pozíciója, bizony eszi a kefét. Látja, ahogyan befektetőtársai utaznak az ég felé, és ő kimarad. Ilyenkor sokszor van késztetés arra, hogy később is beszálljon valaki, amikor pedig már tényleg nem lenne érdemes.
5. Olykor segít a múlt értékelése
Végül nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a múltbeli hozamok sokszor valóban hordoznak információkat. Ha összehasonlítható kategóriákban két alapkezelő vagy éppen két nyugdíjpénztár közül az egyik rendre felülteljesíti a másikat, akkor lehet, hogy egyszerűen hatékonyabb, képzettebbek a munkatársai, jobb munkát végez.
