Izlandon az árak – az előrejelzések szerint – 11,7 százalékkal nőnek idén a korona értéktelenedése miatt. A bérek ezzel szemben csökkentek, a kölcsönök törlesztőrészletei pedig átlagosan megduplázódtak. Ezért nem vásárolnak egy éve az izlandiak elektronikai eszközöket, bútorokat, luxuscikkeket vagy autókat. Az utóbbiak ára két év alatt kétharmadával nőtt amiatt, hogy a korona veszített az értékéből. Becslések szerint idén mindössze 2100 autót adnak el, holott a csúcsidőszakban, 2005-ben 18 ezer is elkelt – írja a Bloomberg.
Még tart a visszaesés
Egy évvel a válság kirobbanása után – míg a világ más részein már kezdetét vette a kilábalás – Izlandon még jövőre is folytatódik a gazdasági visszaesés. A munkanélküliség nem drámai módon, a válság előtti 3 százalékról szeptemberre 7,2-ra emelkedett. Jelenleg valamivel több mint 12 ezer izlandi van állás nélkül – áll az ország munkaügyi szervezetének statisztikáiban.
Eszerint főként a szakképzett programozók, könyvelők, ügyvédek és közgazdászok találnak ma munkát Izlandon. A bankszektor összeomlása után elsőként az építőipart sújtotta a válság, tavaly október óta 202 cég vált fizetésképtelenné. Ez 67 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – írja a Bloomberg. Később más vállalatok is fennmaradásukért kezdtek küzdeni, mivel a kereslet nagymértékben csökkent.
A rémálom még nem ért véget
Arni Hallgrimsson PR-tanácsadóként dolgozott, amikor a válság elérte az országot, és 1980 óta először munkanélkülivé vált. A férfi cége főként építtetőknek segített a projektjeik eladásában. „A kivitelezők nem tudták előteremteni a pénzt, így teljes egészében felhagytak a marketinggel és a PR-ral” – idézi a munkanélkülivé vált férfit a Bloomberg. Nyáron a bálnavadászdokkokat takarította, most azonban ismét munkanélküli. „A rémálom egyszer véget ér, amikor felébredsz, ez azonban egyre csak folytatódik” – mondta az 53 éves, háromgyerekes családapa. „Sok munkára jelentkeztem, amelyre a szakképzettségem jó volt. Néhányszor már egy igen rövid listán szerepelt a nevem, végül mégsem nekem ajánlották fel az állást.”
Az egész ország adós
A bankcsődök óta Izland összes lakója adósnak számít. A válság előtti években nagyszámú dán és angol befektető tette pénzét izlandi bankokba, akik azonban a bankcsődök után követelni kezdték a pénzüket. Izlandnak 5 és fél milliárd dollárt kell visszafizetnie, végleges megállapodás a három ország között azonban egy év tárgyalás után sem született – írja a Wall Street Journal.
A megegyezés egyre sürgetőbb lenne a szigetlakók számára is: a Nemzetközi Valutaalaptól érkező és a skandináv országoktól ígért kölcsönök utalását Anglia és Dánia késlelteti, hogy így gyakoroljon nyomást az izlandiakra. A tartozás egy részét az egyik legnagyobb izlandi bank, a Landsbanki vagyonának eladásaiból szeretnék fedezni.
Lengyelország azonban bízik Izland újbóli megerősödésében: 150 millió euró összegű kölcsönt ad még idén ősszel az izlandiaknak – derül ki a kitekintő.hu írásából. A válság kirobbanása előtt több mint tízezer lengyel dolgozott legálisan az országban, akik Izland legnagyobb külföldi csoportját alkották. Izland helyzetén az EU-tagság, majd az euró bevezetése segíthetne. Az ország vezető politikusai azonban eltérő állásponton állnak a csatlakozás kérdésében.
A felelősöket még keresik
Izland lakói Angliától kezdve az Európai Unión át a nagy izlandi befektetőkig – akik spekulációikkal katalizátorként erősítették fel a válságot – mindenkit felelősnek tartanak a kialakult helyzetért. A parlament által nemrég felállított bizottság feladata, hogy kiderítse, mely események vezettek a bankcsődökhöz – vizsgálataik eredményét november 1-jére ígérik.
Az utazási irodának jól megy
Egy importőrként és kiskereskedőként dolgozó férfi, Bogi Thor Siguroddsson forgalma egy év alatt felére esett vissza. „Amit most el tudunk adni, az az étel, a gyógyszer és a benzin.”
„Ez az év kiemelkedően a legjobb” – mondta Einar Bollason, az egyik utazási iroda tulajdonosa a Bloombergnek. „Voltak olyan érdeklődőink, akiket el kellett utasítanunk, mert nem győztük fogadni a vendégeket. Természetesen ez egy csodálatos probléma” – tette hozzá.
Az izlandiak azonban nem várnak az eredményekre: magukra vállalták, hogy megbüntetik azokat, akik szerintük felelősek a válságért. A két legnagyobb bank vezérigazgatójának házát festékszóróval fújták be, egy harmadik bank korábbi igazgatójának autóját pedig vörös festékkel öntötték le.
„Csalódott vagyok, amiért néhány személy könyörtelen hazárdjátékot játszik a legjobb cégeinkkel, és minden szívfájdalom nélkül használja fel legfontosabb fegyvereként Izland jó hírnevét” – mondta egy helyi autószalon tulajdonosa. A nyomozás, amelynek a feladata a csődhelyzet kialakulásáért felelős bankvezetők megkeresése, eddig nem járt túl sok eredménnyel: két igazgató ellen indult eddig hivatalos eljárás.
Akik nyertek a válságon
Vannak azonban nyertesei is a válságnak: azok a cégek, amelyek bevételeiket devizában szerzik. Így például az ország legnagyobb halászattal foglalkozó vállalata, amely 650 dolgozójából egyet sem bocsátott el, sőt az alkalmazottak fizetésemelést is kaptak idén – írja a Bloomberg.
A válság abszolút nyertese az idegenforgalom: a korona elértéktelenedése miatt a külföldi utazóknak jócskán megéri a szigetre látogatni. Rekordmennyiségű, több mint 353 ezer látogatója volt a szigetnek az év első nyolc hónapjában, megtöltve a helyi hoteleket és éttermeket.
Világméretű beruházás
Izland anyagi problémáin nem éppen szokványos módon igyekszik javítani: az internet adatforgalmát irányító óriási szerverfarmok hűtését vállalná magára. Nagy gondot okoz ugyanis a világot behálózó rendszer adatközpontjának állandó hűtése – az eleve hideg éghajlat azonban nagymértékben segítheti a hűtést. Ezért kezdték nemrég a szigeten felépíteni a világ legmodernebb adatközpontját 300 millió dolláros költségvetéssel – írja a National Business Review.
Az izlandi kormány még 2007-ben kezdett bele a programba, a 2008-as nagy pénzügyi összeomlás, és a 6,3-as erősségű földrengés – amely a tenger alatti kábelek megrongálásával teljesen tönkretehet egy adatközpontot – hátráltatta a tárgyalásokat. A projekt most újraindult, és a központ épül, bár egyes szakértők még mindig kételkednek, hogy jó ötlet-e egy óriási szerverfarmot egy aktív vulkánokban bővelkedő országba telepíteni.
Így kezdődött…
Az izlandi bankok a válság előtt néhány évvel jelentős résztvevői lettek a nemzetközi spekulációs üzleteknek: a szigetország bankjai főként kecsegtető devizaalapú hitelekkel csábították külföldi ügyfeleiket intézeteikbe. Így tudtak újabb ügyfelekhez jutni egy olyan kicsi országban, ahol mindössze 320 ezren élnek. Amikor tavaly szeptemberben a gazdasági válság kirobbant, a korábbi devizapiacok befagytak.
Ez, és a túlfokozott növekedés – valamint az eközben felhalmozott adósságok – miatt a világválság beköszöntekor néhány nap alatt összeomlott az izlandi gazdaság, a bankok fizetésképtelenné váltak, majd állami irányítás alá kerültek, és összesen 61 milliárd dollárnyi adósságot hagytak maguk után.
A nagy mennyiségű tartozást senki sem volt hajlandó fizetni, így a korona – mivel nem voltak rá vevők – árfolyama felére csökkent. Emiatt a deviza egyre nagyobb kinccsé vált – olyannyira, hogy mai napig csak azok vásárolhatnak külföldi fizetőeszközt, akik érvényes hajó- vagy repülőjeggyel rendelkeznek. Az országban vásárolt áruk közel 70 százalékát külföldről kell importálni, így az elértéktelenedő korona miatt a legtöbb termék ára jelentős mértékben megemelkedett – tovább nehezítve ezzel a polgárok életét.
