Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára szerint több és jobb munkahely akkor keletkezhet, ha lesz gazdasági növekedés, e nélkül nincs foglalkoztatásbővülés. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke is a gazdasági növekedést nevezte a legfontosabbnak, hozzátéve: a gazdaság stagnálásából a foglalkoztatás csökkenése következik. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke úgy vélte, hogy valódi konszenzusra épülő gazdaságpolitika és közteherviselés szükséges.
Az NGM államtitkára előadásában a foglalkoztatás bővítésének eszközeként a vállalkozásokat ösztönző gazdaságpolitikai eszközöket és a foglalkoztatást elősegítő intézkedéseket említette, hozzátéve, hogy az eszközök adta lehetőségek mellett a korlátokkal is számot kell vetni.
A ösztönzők bizonyos ideig képesek hatni, ha jól működtetjük őket, de arra nem képesek, hogy csodát tegyenek – állapította meg Czomba Sándor. – „Gazdasági növekedés nélkül tartós, érdemi foglalkoztatásbővülést nem lehet várni.” Megjegyezte, 1993 óta 3,7-4 millió között mozog a foglalkoztatottak létszáma.
Az államtitkár a foglalkoztatást elősegítő intézkedések között említette az egyszerűsített foglalkoztatási szabályozást, amelynek a kormányváltás előtti, illetve utáni, 2010-es módosítása miatt a korábbi egymilliós létszám visszaesett 270 ezerre, majd a korrekció nyomán előbb 520 ezerre, mostanra pedig 670 ezerre nőtt.
A foglalkoztatás bővítését a kormány elsősorban a versenyszférában kívánja megvalósítani, a közfoglalkoztatás eszköz és nem cél – rögzítette Czomba Sándor.
Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke előadásában arról beszélt, hogy gazdasági növekedés elképzelhetetlen a befektetők bizalma nélkül, a bizalom alapja pedig a kiszámíthatóság.
Ezt a tézist erősítette felszólalásában Dávid Ferenc, a Munkaadók és Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Kifejtette, közel egy éve várnak az IMF-megállapodásra a vállalkozások, s ez továbbra is a bizonytalanságot fokozza. Minősíthetetlennek nevezte a főtitkár azt, hogy a gazdaságpolitika két kulcsszereplője, a kormány és a jegybank nincs beszélő viszonyban egymással.
