2009 első félévében 6,7 százalékkal, 2009 egészében 5,9 százalékkal esik vissza a magyar bruttó hazai össztermék az előző év azonos időszakához képest, 2010-ben viszont már 0,4 százalékos GDP-bővülés várható – olvasható a pénzintézet MTI-hez hétfőn eljuttatott makroelemzésében.
A Takarékbank makrogazdasági áttekintésében azzal számol, hogy az európai gazdaság negyedév/negyedév alapon 2009 második felétől már szerény növekedésnek indul. Magyarországon a második negyedévre várható – sem regionális, sem tágabb közép-európai összevetésben nem kiugró – 6,7 százalékos kiigazítás nélküli kibocsátás-csökkenést követően a GDP visszaesésének mértéke az év egészében már 6 százalék alá kerülhet – olvasható a közleményben.
A bank elemzői éves szinten 12,6 százalékos export- és 14,8 százalékos import-visszaeséssel számolnak, jövőre azonban véleményük szerint már mindkét mutató bővülhet (3,5, illetve 3,2 százalékos mértékben).
Az elemzés szerint a 2008 augusztusától kibontakozó dezinflációs folyamatot áprilisban a forint korábbi hónapokban bekövetkezett gyengülése akasztotta meg; később az idényjellegű élelmiszerek ára májusban felfelé, júniusban kissé lefelé változtatta az infláció mértékét. A 12 havi infláció a fenti tényezők hatására a márciusi 2,9-ről júniusra 3,7 százalékra emelkedett. A bank elemzői szerint figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a maginfláció mértéke májusban is 3,1 százalék maradt, vagyis az infláció első féléves gyorsulásának nagy része átmeneti hatásokra vezethető vissza.
Júliusban az áfa és a jövedéki adók emelkedése önmagában közel 4 százalékponttal emelné az árszintet, azonban a gyenge kereslet miatt ez a hatás csak korlátozottan, 3 százalékpont körüli mértékben tud érvényesülni – érvelnek. Hozzáteszik, hogy az inflációs nyomást a munkabérterhek enyhítése és a gázárak feltételezett csökkenése is enyhíti majd. Az elemzők szerint mindezek eredőjeként 2009 végére 7,3 százalékra várható az éves inflációs ráta, amelynek évi átlagos mértéke így kevéssel 5 százalék felett alakul majd.
Az alapkamat mérséklésre számítanak
A kormányzati intézkedések egyszeri árnövelő hatása 2010 második felére kerül majd ki a bázisból, így a jövő év végére az infláció éves növekedési üteme 3,5 százalék alá mérséklődik majd. A monetáris politikáról szólva kifejtik: az infláció átmeneti emelkedése nem teremt új helyzetet a jegybank számára; a forint árfolyamának stabilizálódása, az állampapírhozamok trendszerű csökkenése, és az egész kelet-közép európai térség iránt növekvő befektetői bizalom lehetőséget teremt a jegybanki alapkamat fokozatos mérséklésére.
A hétfőre várt 50 bázispontos csökkenést a következő hónapokban további hasonló lépések követhetik, év végére 8 százalék körüli irányadó kamatot eredményezve – vélekednek. Az államháztartás helyzetét értékelve úgy vélik, hogy az idei 3,9, illetve a 2010-es 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt tudja majd tartani a kormány.
