Az elmúlt három hónap eseményei lényegesen kedvezőbben alakultak a piaci szereplők várakozásainál, ami részben a nemzetközi befektetési környezet javulásának, részben a kormányzat tevékenységének tulajdonítható. A költségvetési deficit kontroll alatt van, bár a 4 százalék alatti hiány még mindig nem biztos, hiszen a TÁNYA- (társasági adó – a szerk.) bevételek csökkenése és magasabb munkanélküliség a második félévtől fogja éreztetni a hatását. A nagy ellátórendszerek reformja illetve a gazdasági szféra versenyalapú szabályozása tekintetében semmilyen előrelépés nem történt.
Továbbra is oligopolisztikus a magyar gazdasági szerkezet (egyes ágazatok működését meghatározza néhány nagyvállalat – a szerk.), és számos iparágban nem létezik a verseny. Az egészségügyi rendszer nem működik hatékonyan, de több pénzt már nem lehet belőle kivonni, sőt a jelenlegi struktúra fennmaradása esetén tömeges kórházcsődök kialakulása sem kizárt.
A nyugdíjrendszerben voltak komoly parametrikus, reformjellegű (azaz nem a rendszer, hanem annak számai változtak – a szerk.) intézkedések (13. havi nyugdíj, rokkantellátás, korhatáremelés stb.), ami hosszabb távon segíteni fogja a fenntarthatóságot, s emellett a magánpénztári rendszerben is jó irányú elmozdulások vannak. Talán ez az a terület, ahol a kormányzat teljesítményét jónak lehet mondani, de a kiválót itt sem éri el.
A bankrendszer stabilizálásban előrelépés továbbra sincs, hiszen a hitelhez jutás még mindig borzasztóan nehéz. Ennek az oka az, hogy a külföldi tulajdonban lévő bankok valós tőkehelyzete nem megfelelő, ezért informálisan a hitelezés megakasztására vannak kötelezve tulajdonosaik által. A kiadási oldalon – nyugdíjon és ártámogatásokon kívül – egyelőre csak stop-gap (átmeneti, tűzoltás jellegű – a szerk.) lépéseket lehet látni, ami azt jelenti, hogy a valós strukturális, de ciklikusan kiigazított hiány (egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított hiány- a szerk.) még mindig a GDP 1,5 százaléka körül van, ami kevés az adósságdinamika gyors megfordításához. A bejelentett intézkedéseknek köszönhetően a most 80 százalék körüli államadósság az évtized végére fog 60 százalékra csökkenni, ami a kamatok erőteljes csökkentéséhez kevés.
A pénzpiacok stabilizálása tekintetében a kormányzat több lépést tett, aminek hatására az állampapírpiacon kezdenek látszani az élet jelei. Ugyanakkor az is tény, hogy a piaci finanszírozástól még mindig messze vagyunk, és a belföldi szereplők még mindig vonakodnak állampapírt vásárolni. A forint a magas kamatnak, a javuló külső egyensúlynak és a kedvezőbb globális környezetnek köszönhetően fokozatosan megerősödött, és ma már azt is lehet mondani, hogy a gazdaság fundamentumaihoz képest túlzottan is erős. Éppen ezért az MNB-nek meg kell próbálnia egy új egyensúlyi árfolyamra belőni az árfolyamot (280 körüli szint lenne mindenkinek jó).
Ennek egyik módja a devizapiaci konverziók leállítása (több milliárd euró uniós forrást konvertál át év közben forintra a jegybank a forint erősítése érdekében – a szerk.), a másik az infláció jövő évi csökkenését megelőlegező erőteljesebb kamatvágások. A személyijövedelemadó-csökkentés hatására a lakosság jövőre jobban fogja bírni a gyengébb árfolyamból adódó magasabb törlesztőrészleteket.
Hiba lenne a jelenlegi kormánytól a pénzügyi stabilizációnál többet elvárni, hiszen jelentős társadalmi támogatás és egységes vízió nélkül ennél többet nem igazán tudnak tenni. Mindezek ellenére hiányolom az állam beruházási kiadásainak ésszerűbb és korrupciómentesebb kezelését, ami valószínűleg a kapuzárási pánikkal van összefüggésben. A pénzügyi rendszer átalakítása kulcskérdés, de mivel az paradigmatikus változtatásokat ( új alapelveket – a szerk.) igényel, ezért ahhoz jobb, ha a mostani kormány már hozzá sem nyúl.
Úgy tűnik, hogy a kormányzat megértette, hogy a deficitet nem lehet elengedni, de ezt úgy kell csinálni, hogy közben az élőmunkaterhek csökkenjenek. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az élőmunkaterhek csökkentésétől még nem fog beindulni a gazdaság, hiszen ahhoz képzett munkaerőre, fókuszált gazdaságpolitikára és hatékonyan működő pénzügyi rendszerre van szükség. Sajnos ez utóbbi háromból az egyik sem áll rendelkezésünkre, ezért a gazdaság növekedési potenciálja továbbra is bőven három százalék alatt van, a jelentős adóátrendezések ellenére.
Az áfaemelés hiba volt
A magam részéről nagy hibának tartom az áfa jelentős emelését, ami az inflációs várakozásokat továbbra is magasan tartja, és ezzel megnehezíti a kamatok erőteljesebb csökkentését. Meggyőződésem, hogy önmagában az áfa emelése 1,5-2 százalékkal magasabb kamatszintet eredményez, ami az éves kamatkiadásokat mintegy 200-250 milliárd forinttal viszi feljebb. Hazánk egyik legnagyobb problémája az, hogy egy lépést soha nem gondolunk végig több aspektusból, így az intézkedések jelentős része máshol visszaüt.
Úgy gondolom, a Bajnai-kormány küldetésének jelentős részét betudta, hiszen az idei költségvetési deficitet képes kordában tartani, és a nyugdíjrendszer korábbi szocialista kormányok által történt szétrombolását megpróbálta helyreállítani. Ugyanakkor tény, hogy az adósságdinamikában éles fordulatot, a növekedési feltételek előbbiekben említett hiánya miatt, nem képes végrehajtani. Ha osztályozni kellene a kormányzati munkát, akkor a gazdaság esetében 3-ast lehet adni, azon belül a pénzügyi válság kezelésében valamivel 3-as feletti, míg a reálgazdasági válságkezelésben inkább az alatti osztályzatot érdemel (ez az – ötfokozatú – értékelési skála nem összekeverendő azzal a 10 pontos skálával, amellyel olvasóink értékelhették a kormány munkáját – a szerk.).
Nem szabad elfelejteni, hogy a megelőző két szocialista kormány tevékenysége elégtelennek minősíthető, így ahhoz képest egyértelműen sokat javult a helyzet, de ettől a gazdaság és társadalom szerkezetének megváltoztatása nélkül adósságproblémáink pár éven belül újra fognak termelődni, és a mostaninál akár lényegesen nagyobb válságban fognak kulminálódni (tetőpontra jutni – a szerk.). Éppen ezért sürgősen el kell kezdeni a szabályzók átalakítását és duális gazdaság (a nemzetközi nagyvállalatok és a magyar kkv-k között nincs, vagy gyenge a gazdasági kapcsolat – a szerk.) felszámolását.
heim péter
Közgazdász, pénzügyi és makroelemző. Az Atticus Investments Zrt. elnök-vezérigazgatója, korábban az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója.
