Az eddigi megszorítócsomag-tervek szűk érdekeket képviseltek, hiányzott belőlük a rendszerszerűség, néha az ésszerűség is – nyilatkozta az FN-nek Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. A szakszervezeti vezető azt reméli, hogy a Bajnai-csomag más kaptafára készül majd, és nem zárta ki, hogy annak egy-két kemény elemét a munkavállalók támogatni fogják. „Az is beleférhet, ami fáj” – fogalmazott az FN-nek Pataky.
Példaként említette, hogy a gyes és a családi pótlék célzottabbá tételét indokoltnak tartják, ugyanígy elkerülhetetlen szerintük a nyugdíjkorhatár emelése, sőt a nyugdíjak svájci indexálású emelésétől is eltekintenek. Nyilván igazságtalan, hogy az átlagfizetés reálértéke jobban csökken, mint az átlagnyugdíjé – mondta az MSZOSZ első embere.
Pataky Péter az ésszerűtlen takarékoskodás jó példájaként említette a szocpol lehetséges eltörlését, különösen, ha az a demográfiai és lakáspiaci következmények felmérése nélkül következik be. Árnyalt az MSZOSZ álláspontja a járulékcsökkentés ügyében is: a munkáltatók körében célzott járulékcsökkentést javasolnak, mert a kisebb közteher szerintük néhány iparágban nem nagyobb foglalkoztatást, hanem nagyobb profitot jelent majd. Nem vetnék el e mellett a foglalkoztatottak által fizetett járulékok mérséklését sem: érvelésük szerint a kevesebb elvonás lehetőséget teremtene az öngondoskodás erősítésére.
Nem rövid távú, hanem rendszerszerű lépésekre lenne szükség; a Reformszövetség – egyébként szűk érdekeket képviselő – programja is 3-4 éves időtávra számol, ilyesmit várunk a Bajnai-csomagtól is – mondta az FN-nek Pataky Péter.
A közszférát már kivéreztették
A közszféra már harmadik éve példás önfegyelemmel tűri a sarcolást – mondta az FN-nek Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) főtitkára. A KSH adatai szerint 2006 és 2009 között 140 ezer állás szűnt meg a közszférában, a 2007-es 7 százalékos és az idei évre, Bajnai-csomag nélkül tervezett 6-7 százalékos reálbércsökkenés pedig már összességében lenullázta a 2002-es 50 százalékos béremelés hatását; ma a szektor reálkeresete alacsonyabb, mint 7 éve volt – sorolta az állítását alátámasztó adatokat a főtitkár.
Az állami alkalmazottak egyre zsugorodó körétől ráadásul egyre nagyobb teljesítmény az elvárás – honnan lesz kapacitás például a családi- és szociális támogatások célzottabbá tételére? – érzékeltette az erőforrás-hiányos állapotot a szakszervezeti vezető.
„Nagyon rossz bemutatkozás lenne az új miniszterelnöktől, ha elvadítaná az apparátust” – vélte az MKKSZ főtitkára a 13. havi bér teljes megvonásáról vagy a 20 százalékos fizetéscsökkentésről terjedő pletykákra utalva.
Üzennek, de nem sztrájkolnak
Az április 18-i szakszervezeti demonstráción előre üzenünk az akkor várhatóan négynapos Bajnai-kormánynak: elmondjuk, hogy miben nem leszünk semmiképpen a partnerei – mondta Pataky Péter. Ilyennek tekinthető például a családtámogatások megszüntetése vagy megadóztatása – mondta a szakszervezeti vezető.
Az MSZOSZ első embere a lehetséges sztrájkokat firtató kérdésünkre azt mondta: „Mi inkább a versenyszférában dolgozókat képviseljük. A sztrájkok ott konkrét cégek ellen irányulnának, nehéz velük az országos politikát befolyásolni, célunk sokkal inkább a munkahelyek megvédése.” A politikai döntéshozókat azért befolyásolni kívánjuk, a célzott nyomásgyakorlás eszközein gondolkodunk – nyilatkozta Pataky Péter.
„Én ma nem kezdeményeznék sztrájkot” – mondta Fehér József. Az MKKSZ megvárja Bajnai programját, és ha az méltatlan a közszféra eddigi érdemeihez, akkor megfontolják a további lépéseket.
