Három lehetséges miniszterelnök-jelöltet jelentett be kedden Gyurcsány Ferenc: Vértes Andrást, Glatz Ferencet, és Surányi Györgyöt.
A jelöltek programjáról hivatalosan semmi nem tudható, csupán korábbi megnyilatkozásaikból lehet következtetni elképzeléseikre. Sejthető az is, hogy teljesen szabad kezet aligha kaphat majd bármelyikük is: a szakértői kormány is csak akkor képes működni, ha támogatják a politikusok, s nem tehet többet annál, mint hogy végrehajtja azt a programot, amelyre a politikusoktól fölhatalmazást kap. Ugyanakkor a program részletei, s a végrehajtás módja nagyban függhet a kormányfő személyiségétől.
A tervezett Gyurcsány-csomag csak az előétel volt, a feketeleves még hátravan.
Vértes, a derűlátó
Vértes András, a GKI elnök-vezérigazgatója azzal hívta föl magára a figyelmet tavaly ősszel, hogy a kormány prognózisával összhangban idénre 3 százalékos gazdasági növekedést várt, ami a legoptimistább jóslatnak számított (bár kétség kívül nem hangzott még annyira derűlátóan, mint most).
A GKI általában kedvezőbben ítélte meg a gazdasági folyamatokat, mint a többi gazdaságkutató intézet, s rendszerint feltűnően hasonlítottak a prognózisaik a kormányzati várakozásokhoz. Vértes András konferenciákon is ki szokott kelni a „hurrápesszimizmus” ellen.
Aki a bruttót bruttósította volna
Vértes András optimizmusa mellett még a szuperbruttósító reformjavaslatáról is nevezetes.
Javaslata szerint a bruttóban benne foglaltatna a munkaadó által jelenleg fizetett járulék, így tulajdonképpen megszűnnének a munkaadói járulékok. A személyi jövedelemadó (szja) 20 százalék lenne az átlagjövedelem másfél-kétszereséig, e fölött 30 százalék az átlagjövedelem három-négyszereséig, majd 35 százalék – javasolta tavaly Vértes. Az szja-hoz kapcsolódó 4 százalékos szolidaritási adó megszűnne. A társadalombiztosítási teher az átlagjövedelem három-négyszereséig 30 százalék lenne, e fölött pedig 25 százalék. Mindenki havi 10 ezer forintos fix összegű egészségügyi terhet (kártyapénzt) fizetne (á la Bokros), a nyugdíjas, a gyerek, a szociálisan rászoruló után az állam tenné ezt.
Az intézkedés eredményeképpen a minimálbér duplája fölött keresőknél 5-23 százalék közötti nettó béremelkedés történne, míg az e szint alatt keresőknél nettó bércsökkenés keletkezne.
Állami pénzből fizetésemelés?
Hogy mégse keressenek kevesebbet az alacsony keresetűek, mint korábban, a GKI javaslata szerint az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) meg kellene állapodni arról, hogy a dupla minimálbér alatt keresők kapjanak egy nettó 15-23 százalékos bérfejlesztést, míg az e szint fölött keresők ezzel szemben nem kapnának béremelést, minthogy az adórendszer megváltozása következtében amúgy is emelkedik a nettó bérük. Bizonyos ágazatokban az emelést az állami költségvetés pénzzel támogatná. Itt válna igazán csak érdekessé a dolog, de ezeket a részleteket a GKI már nem dolgozta ki (az OÉT-megállapodásról meg tudni kell, hogy az nem kötelező érvényű, csak ajánlás jellegű).
Vértes, miután tavaly februárban ismertette ezen elképzeléseit, majd útjukra bocsátotta az újságírókat szokott kedélyességével, mondván: „Terjesszétek az Igét!”, a sajátos tervezet ugyan széles nyilvánosságot kapott, ám az elképzelést végül nem karolta föl senki.
Ha Vértes András miniszterelnökként szabad kezet kapna, aligha kerülhetnénk el a szuperbruttót, ám mint feljebb írtuk, teljesen szabad kezet aligha kaphat bárki is.
Glatz, a munkaadók favoritja
Glatz Ferenc programjáról annyi sejthető, hogy az feltehetően megegyezik a Reformszövetségével, amelynek maga is tagja. A szervezet tegnapi közlése szerint Glatz Ferenc a szervezet társadalompolitikai munkacsoportjának lett a vezetője, s feladata lesz a Reformszövetség által javasolt államháztartási változtatások kihatását elemezni a társadalom hátrányos helyzetű csoportjaira.
S hát bizonyosan lesz mit elemezni, hiszen a meghatározóan a munkaadók érdekképviselőiből álló Reformszövetség javaslatai mind a munkavállalókra, mind a mikrovállalkozókra, mind az inaktívakra nézve kellemetlenül megszorító következményekkel járna. A Reformszövetség megszüntetné ugyanis például az alanyi jogú családi pótlékot, eltörölné a 13. havi nyugdíjat, az evát, az ekhot, s lehetne sorolni tovább.
A Reformszövetség programjáról részletesen írtunk ebben a cikkünkben – február végén még azt lehetett gondolni, a szövetség ajánlásai (az SZDSZ nyomása révén) a Gyurcsány-programot fogja radikalizálni. A Reformszövetség csomagjának (s a hasonló reformjavaslatoknak) a munkanélküliségre gyakorolt hatásáról itt olvashat.
Surányi elvenne és fagyasztana
Surányi Györgytől kemény intézkedések várhatók: a Nemzeti Csúcson támogatta Dávid Ibolya azon javaslatait, amelyek szerint el kellene venni a 13. havi nyugdíjat és a közalkalmazottak 13. havi bérét, a közszférában befagyasztani a nominális béreket, és az egészségügyi hozzájárulást alanyi kötelezettséggé tenni. Surányi várható politikájáról itt olvashatnak
