Csődvédelmet kért a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, az amerikai Lehman Brothers, míg a Merrill Lynchet a Bank of America 50 milliárd dolláros ügylet keretében felvásárolta – írta meg az FN.hu majdnem pontosan egy évvel ezelőtt.
Nem derült égből
A tőzsdeindexek azonnal esni kezdtek, ugyanis a befektetők pontosan tudták, hogy a Lehman csődje bankok sorát ránthatja magával, s a dominóként dőlő bankok nyomán megrendülhet a világ pénzügyi rendszere.
Árnyak a grafikonon.
A másodlagos jelzálogpiaci válság – mondhatni hivatalosan – 2007 március 13-án már kezdetét vette, a New Century Financial csődjével, ám akkor még kevesen gondolták, hogy a másodlagos jelzálogpiaci problémából a nagy gazdasági világválsághoz fogható krízis teljesedik ki. A Lehman Brothers bukása viszont ezt világossá tette.
Ez is begyűrűzött
Már másnap – 2008. szeptember 16-án – arról cikkezett az FN.hu, hogy ezt a válságot Magyarország is meg fogja érezni, igaz, ennek mértékét nem sejtettük: csak alacsonyabb gazdasági növekedésről, rossz esetben pedig recesszióról szóltunk. A recesszió lehetőségét már augusztusban megpendítettük a rossz eurózónás GDP-adatok kapcsán.
Szeptember 16-án az AIG is csődvédelmet kért maga ellen, ezt az amerikai állam már nem hagyhatta, s hogy elkerülje a teljes pénzügyi összeomlást, inkább beszállt 80 százalékos tulajdonosként, tehát tulajdonképpen államosította az AIG-t. Ami az Egyesült Államokban – történelmi okokból – nagyobb meglepetést okozott, mintha nálunk újraállamosítanák az OTP-t és a Mol-t. A következő hetek, hónapok a bankcsődökről és a bankmentésekről szóltak, majd a többé-kevésbé sikeres stabilizáció után az élénkítő csomagok kerültek előtérbe (természetesen nem az olyan félperiférán lévő országok esetében, mint hazánk, ez a fejlett világ privilégiuma).
Amint az válságokkor szokásos, a nagy nemzetközi pénzügyi szervezetek is aktivizálták magukat, így hazánk is az IMF segítségével sikerrel kikeveredett az államcsődközeli helyzetből októberben. Bár már sikerrel (és drágán) megtörtént azóta egy eredményes, külföldi befektetőknek szóló államkötvényjegyzés (részben a javuló nemzetközi befektetői hangulatnak köszönhetően), még mindig az IMF-csomag ad hazánknak finanszírozási biztonságot.
Obama még egyszer nem ment meg
Igazából senki sem tudja, sikerült-e túljutni a válságon, s azt sem, sikerül-e úgy átalakítani a globális pénzügyi rendszert, hogy hasonló vagy még nagyobb válság ne köszöntsön be a jövőben.
Barack Obama amerikai elnök szerint akadnak a pénzügyi világban, akik nem tanultak a Lehman Brothers bukásából, s figyelmeztette őket: még egyszer nem mentik meg őket az USA adófizetői – derül ki a BBC beszámolójából.
Az elnök az Lehman csődjének egyéves évfordulója apropóján figyelmeztette a bankárokat, s könnyen lehet, hogy hiába: a bankárok ugyanis az 1630 körül történt tulipánhagymás spekuláció óta – a spekuláció első, jól dokumentált esete a történelemben, ingatlanbuborék helyett „tulipánhagyma-buborékkal” – számos összeomlásból tanulhattak volna – amint az az FN.hu táblázatán is áttekinthető. (Az Institute for Public Policy Research szerint a City-ben osztogatott bónuszok azt mutatják, nem történt szemléletváltás a bankoknál – olvasható ugyancsak a BBC-n)
Egyre drágább, egyre fertőzőképesebb
Bár nincs igazán új a nap alatt, apróbb változások azért vannak: ilyen például, hogy a pénzügyi válságok kezelése egyre többe kerül, s egyre kiterjedtebbek – derül ki többek között Lámfalussy Sándor Pénzügyi válságok a fejlődő országokban című könyvéből, amelyben a közgazda a latin-amerikai, mexikói, kelet-ázsiai, s az 1998-as orosz válságot hasonlította össze. Lámfalussy higgadt sorain is átsüt a döbbenet az orosz válságról szóló fejtegetéseiben, amelyek arról szólnak, hogy az orosz krízis megfertőzte a nyugati piacokat is.
A Lámfalussy által vázolt trendbe ragyogóan illik a jelen válságunk, hiszen mind a kormányok által elköltött összegeket, mind a kiterjedtségét tekintve lepipálja a korábbiakat. Kérdés, hogy egy ennél is nagyobb válságnál valóban bekövetkezne-e a végső összeomlás – nyilván ennek kipróbálását célszerű lenne valamely módon elkerülni, például a piacok szigorúbb szabályozásával, amelyet Obama is szorgalmaz.
