Az euróövezetben és az egész Európai Unióban csökkent a gazdaság teljesítménye a második negyedben, amire eddig nem volt példa – adta hírül csütörtökön a távirati iroda.
Az Eurostat csütörtökön ismertetett adatai szerint a második negyedévben 0,2 százalékkal mérséklődött a GDP az euróövezetben és 0,1 százalékkal a 27 tagországban az első negyedhez képest. Németországban a GDP 0,5 százalékkal, Franciaországban és Olaszországban 0,3 százalékkal esett vissza. Nagy-Britannia központi bankjának közelmúltban kiadott előrejelzése szerint a brit gazdaság az elkövetkező egy év alatt nem mutat majd fel növekedést, s nem zárható ki a recesszió sem. A tengerentúlon sem jobb a helyzet: Japán is közel áll a recesszióhoz, a stagnáló USA rekordméretű inflációval küzd.
Rosszabb a vártnál
Az elemzők többsége nem számított ennyire rossz adatra az eurózónában – mondta Kovács Mátyás, a Raffaisen bank elemzője. Ha a következő negyedévben is visszaesés történik, a statisztikai meghatározás szerint beköszönt a recesszió. Erre pedig van esély – tette hozzá az elemző.
A recesszió, a maga szubjektívebb értelmében némi késéssel hamarosan érzékelhetővé válik az eurózónában. (Truman egykori amerikai elnök szerint: Mi a gazdasági recesszió? Ha a szomszédod elveszti a munkáját. S mi a gazdasági válság? Ha Te is elveszted.) Az eurózónában az eddig csökkenő munkanélküliség holtpontra jut, s jövőre 7,7 százalék lesz a jelenlegi 7,3 százalék helyett – olvasható a Commerzbank elemzésében.
Bajban a németek
A legnagyobb vesztesnél, Németországnál az ipari rendelések drámai mértékű (2,9 százalék) visszaesésének júniusi adatai megelőlegezték a negatív növekedési számokat. A külföldi rendelések elmaradása más uniós országok visszaesésével, az USA továbbra is nehéz helyzetével magyarázható.
Az eurózóna, s különösen a német gazdaság rossz teljesítménye a magyar növekedésre is hatással van. A német gazdaság gyengélkedését, s negatív hatását az exporton keresztül a magyar kilátásokra számításba vette a Pénzügyminisztérium is, amikor januárban 2,8 százalékos idei gazdasági növekedést prognosztizált. A PM ugyanakkor úgy vélte, hogy a német gazdasági növekedés lassulását „a fogyasztás bővülése tompíthatja”.
Hibás optimizmus
A Commerzbank friss elemzése viszont megállapítja: a fogyasztás nem képes ellensúlyozni a kedvezőtlen globális környezetet, a meredeken emelkedő energia- és élelmiszerárak lecsökkentik a vásárlóerőt. Januárban a PM még abban is bízott, hogy a Magyarország exportkilátásai szempontjából továbbra is kedvező, hogy az eurózónán kívüli, az EU-átlagnál gyorsabban növekvő tagállamokban jelentős gazdasági növekedés volt
tapasztalható.
Ma már azonban ők is lassulnak, Szlovákia például a tavalyi negyedik negyedévben 14,4 százalékkal nőtt, az idei első negyedben 8,7-tel, a másodikban 7,6 –tal – mondta Kovács Mátyás, aki jelenleg 2,2 százalékos éves magyar növekedésre számít.
Látszólag jó eredmény
A magyar gazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal nőtt a második negyedévben, ami az eurózóna eredményeinek fényében rendkívül kedvezőnek tűnik, azonban ezt fölfelé módosítja a mezőgazdaság idei jó hozama. Kovács Mihály András jegybanki szakértő korábban egy rendezvényen azt mondta: egy átlagos mezőgazdasági eredmény is 0,7 százalékpontot tehet hozzá a növekedési rátához, egy jó termés akár ennek a dupláját (tekintve, hogy a tavalyi termés kedvezőtlen volt).
A pozitív torzító hatás jövőre már nem jelentkezik, egyértelművé vált viszont az ipari termelés lassulása, ami eddig a növekedés “motorja” volt. Egyelőre nyitott kérdés, milyen növekedésre számíthat Magyarország jövőre a vártnál jóval kedvezőtlenebbül alakuló világgazdasági környezetben.
