Kedden mutatták be a magyarországi menekültügyi helyzetről készült átfogó jelentést. Gottfried Köfner, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) közép-európai regionális képviselője szerint sürgős intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a magyarországi menekültvédelmi rendszer a nemzetközi normáknak megfelelően működjön.
Az ENSZ-tisztviselő hangsúlyozta: a magyar menekültügyi politika jelenleg lehetővé teszi, hogy a politikai menedékkérőket az illegális migránsokkal együtt tartsák fogva. Arra lenne szükség, hogy a menedékkérők anélkül nyújthassák be kérelmüket, hogy elriasztanák, megfélemlítenék vagy bűnözőkként kezelnék őket – emelte ki.
A többség fogdába kerül
Mint mondta, a menedékkérők emberi jogait és menekültvédelmi igényeit háttérbe szorítja az illegális migráció elleni küzdelem. Az egyik fő probléma a vízum nélkül érkező menedékkérők egyre gyakoribb, szigorú börtönkörülmények közötti fogva tartása; a menedékkérők többsége idegenrendészeti fogdába kerül befogadó központ helyett – hangoztatta. Megjegyezte: sokaknak azért nincsenek érvényes papírjaik, vízumuk, mert sietve kellett elhagyniuk a hazájukat, vagy a papírjaikkal, jogszerűen nem is jöhettek volna el onnan.
Úgy fogalmazott, a menedékkérők gyakran arról számolnak be, hogy a fegyveres őrök szóban és fizikailag is bántalmazzák őket. Az intézmény falain kívülre, például amikor vallási jogaikat gyakorolva templomba vagy éppen postára mennének, gyakran megbilincselve és vezetőszíjon viszik őket – tette hozzá.
Vissza a veszélybe
Gottfried Köfner további problémaként említette, hogy a hatóságok sokakat visszafordítanak a szomszédos országokba, mivel ezeket biztonságosnak tekintik, holott ez nem mindig van így. Szerbiát például Magyarország – az UNHCR szerint tévesen – biztonságos országnak tartja, itt azonban a menedékkérőket az a veszély fenyegeti, hogy tovább toloncolják őket olyan országokba, ahol nincs működőképes menekültügyi rendszer.
A regionális képviselő arról is beszélt, hogy a hozzáférés a teljes körű és igazságos eljáráshoz azoknak is problémás, akiket más európai uniós tagállamok – például Németország vagy Ausztria – küldtek vissza Magyarországra, mert itt nyújtották be először menedékjogi kérelmüket. Őket Magyarország nem tekinti automatikusan menedékkérőknek, ezért új kérelmet kell beadniuk – hívta fel a figyelmet.
Radikálisan kevesebben menekülnek Magyarországra
Mint hangsúlyozta, az intézkedések annak ellenére szigorúak, hogy “nem özönlik el a menedékkérők az országot”, “drámaian” csökken a menedékkérelmek száma. 2011-ben 1693 menedékkérőt regisztráltak, ez 19,5 százalékkal kevesebb, mint 2010-ben, pedig már az akkori adatok is 55 százalékkal csökkentek az előző évihez képest.
Mint a jelentésből kiderül, többségük Afganisztánból, Szerbiából, Koszovóból, Pakisztánból, Szíriából és Szomáliából érkezik.