Mesterséges és hamis az OMV által vont párhuzam a VW és a Mol között a részvényesek szavazati erejének korlátozása ügyében – mondta Somlyai Dóra, a Mol Magyar Gáz- és Olajipari Nyrt. magyarországi kommunikációs igazgatója szerdán. Az igazgató elmondta, hogy a Molban a 10 százalékos szavazati korlátot nem törvény szabályozza, hanem a társaság alapszabálya rögzíti azt.
Hozzátette: Európa számos nagyvállalatánál használnak a Molhoz hasonló szavazati korlátokat, s éppen nemrégiben jelentette be a belső piacokért felelős EU-biztos, hogy a minden befektető számára transzparens szavazati korlátok összhangban vannak az európai uniós jogrenddel. Somlyai Dóra az OMV újabb akcióját a szokásos félrevezetésnek minősítette, mivel olyan dolgokat mos össze, amiknek nincs közük egymáshoz.
Egyedi szabályozás
Semmilyen következtetést nem lehet levonni a Volkswagen-törvényről született európai bírósági döntésből a közellátás szempontjából kiemelkedő fontosságú vállalatokról szóló magyar jogszabállyal kapcsolatban – jelentette ki Daróczi Dávid kormányszóvivő.
Daróczi Dávid szerint azért nem lehet összehasonlítani a két jogszabályt, mert az alsó-szászországi VW-törvény arról szól, hogy egy állam egyedi szabályozással korlátozta a részvényesek jogait, így a szavazati jogát is. Ez bizonyult az EU szabályaival ellentétesnek.
Az Országgyűlés által 99 százalékos többséggel elfogadott magyar törvény viszont általános, számos társaságra vonatkozó jogszabály, amely éppenséggel tágítja a részvényesi jogosítványokat azzal, hogy a legfontosabb döntéseket az illető társaságok közgyűlésére bízza.
Állami tulajdonban
Az OMV korábban úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint a VW-törvény ügyében született EU-bírósági döntés az ő álláspontját támogatja a Mollal kapcsolatban felvetett szavazatijog-korlátozás kérdésében. A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság kedden mind a szavazati jogok 20 százalékban történő limitálását, mind a „blokkoló kisebbség” 20 százalékban történő megállapítását az úgynevezett Volkswagen-törvényben ellentétesnek ítélte az EU előírásaival. Az ítélet szerint ugyancsak ütközik az EU-joggal az, hogy a német szövetségi állam és Alsószászország 2-2 tagot delegálhat a felügyelő bizottságba.
Az OMV közölte: az a bírósági állásfoglalás, amely szerint a részvényesek szavazati jogának a korlátozása törvénytelen, párhuzamba állítható a Mollal szemben felvetett kifogással, nevezetesen alátámasztja azt a nézetet, hogy az olyasfajta szavazatijog-korlátozás, mint amilyen a Mol alapszabályában is szerepel, akadályozza a szabad tőkemozgást. Az OMV szerint a korlátozást nyilvánvalóan még azelőtt léptették életbe a Molnál, hogy a vállalatot privatizálták volna, így különösen érvényesnek tekinthető a párhuzam.
Az osztrák konszern a közelmúltban szándéknyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelentette, hogy kész vételi ajánlatot tenni a Molra részvényenként 32 000 forintos áron, de előbb két akadályt el kell hárítani az útból: a szavazati jog 10 százalékos korlátozását és a Mol-vezetés birtokolta, 40-42 százalékra becsült sajátrészvény csomagot.
—-Előny az uniónál—-
Amikor Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, azt is vállalta, hogy aláveti magát bizonyos uniós szabályoknak, többek között elfogadva, hogy ezáltal nem lesz teljes a jogalkotási szabadsága, nyilatkozta korábban a FigyelőNetnek Kende Tamás nemzetközi jogász. Hazánk a gyakorlatban ezzel elismerte az uniós jog elsődlegességét. A konkrét lex Mol esetében a legkényesebb szempont – ahogy ezt több szakértő is megfogalmazta – az lehet, hogy a törvénymódosítás vajon nem gátolja-e a tőke szabad áramlását az unión belül, ami nem mellesleg az egyik alappillére az EU-nak.
Szövegében talán védhető
Ebből a nézetből érdekes megjegyezni – magyarázta Kende Tamás –, hogy akár EU-konform is lehetne a törvénymódosítás. Ugyanis nem akadályozza a tőke szabad mozgását például az a kitétel, miszerint a felvásárlást kezdeményező cégnek előbb saját részvényeseinek jóváhagyását kell megszereznie közgyűlésén, vagy hogy stratégiai társaságok esetében a szavazati jogok elmaradhatnak a tulajdonosi arányoktól. Az sem okoz problémát, hogy az új szabályozás szerint nem limitálják, hogy egy stratégiai cég mennyi saját részvényt vásárolhat, és ezt akár ajánlat közben is megteheti, sőt alaptőkét is emelhet eközben.
Mégis kilóg a lóláb
Ha szövegezésében nehéz is lenne fogást találni a törvénymódosításon, annál kevésbé védhető céljában, abban hogy valójában mire is akarják használni megalkotói – hangsúlyozta Kende Tamás. Ha az elmúlt 3-4 hónapban a magyar politikusok nem kiabálták volna tele a sajtót, hogy megtalálják az eszközét az OMV ellenségesnek titulált felvásárlási akciójának megakadályozására, akkor könnyebb lenne a helyzet, de ez a direkt beavatkozás több mint kétséges kimenetelű lehet. Jelenleg épp az a kérdés, hogy az Európai Bizottság melyik oldalról fogja majd meg a dolgot, mert arra már volt precedens, hogy az áruk szabad mozgásának akadályozásánál is a cél miatt marasztalt el a bizottság – emlékeztetett a jogász.
Megváltoztatják
A német kormány gyorsan meg fogja változtatni azt a törvényt, amely védelmet nyújt a Volkswagen cégnek a felvásárlási szándékokkal szemben azután, hogy az Európai Bíróság törvénytelennek minősítette a német rendelkezéseket – jelentette be szerdán a berlini igazságügy-minisztérium szóvivője. Sajnálkozott a minisztérium amiatt, hogy a bíróság nem fogadta el az érveket a németországi üzleti telephely védelme mellett – közölte a szóvivő, aki hangsúlyozta, hogy „azonnal” beindítják a törvényi eljárást a változtatás érdekébe.
Egyelőre bizonytalan, vajon a törvényt teljesen törlik vagy csak módosítanak rajta, és a pontos határidők sem ismeretesek. A kérdéses törvényt 1960-ban hozták.
