A lap – az Átlátszó.hu közérdekű adatigénylésére érkezett vagyonnyilatkozatok alapján – azt írja, hogy Seszták Miklósnak 2006-ban még „csupán” 66 millió forintra rúgott a könnyen mozdítható (likvid) vagyona: 16 millió forintja volt készpénzben, 44,9 milliója pénzintézetnél, ötmilliója egyéb megtakarításban. 2007-ben már 67 millió forintja volt, ami a következő évre 41 millióra apadt. 2009-re ismét 65 millió közelébe, 2010-re pedig – Mol- és OTP-részvényekkel együtt – közel 80 millióra duzzadt. A parlament honlapján elérhető 2014-es vagyonnyilatkozata szerint jelenleg már 188 millió forint a likvid vagyona, ami a 2006-osnak mintegy háromszorosa.
A Magyar Nemzet idézi a Professzorok Batthyány Körének közleményének azt a részét, amely szerint „túl hangosak azok a rémhírek, amelyek a miniszter offshore-lovagi múltjáról és a bábáskodásával létrejött cégek viselt dolgairól szólnak, és túl halkak ezek cáfolatai”. A professzorok úgy fogalmaztak: „Ideje volna felismerni, hogy egy miniszter kétes múltja foltot ejt az egész kormányon is.”
A Magyar Nemzetből kimaradt a közlemény azon része, amelyben Professzorok Batthyány Köre új jelenségnek nevezte a hazai égbolton, hogy a kormánypárti sajtó támadja a kormányt. „Olykor nem átall még a baloldali sajtóval sem egy gyékényen árulni. Ha segítőkészebben tálalnák a tényeket és a kritikát, a jelenséget akár a politikai elfogulatlanság térfoglalásaként is ünnepelhetnénk.”
A Professzorok Batthyány Körének elnöke a közlemény után az ATV-ben arról beszélt, hogy ők örülnek annak, hogy a kormány a kis- és középvállalkozásokat favorizálja a földtámogatásokkal. Ez nem tetszik a nagybirtokosoknak, ezért támadják a nemzeti fejlesztési minisztert, aki sajnos támadható – mondta Náray-Szabó Gábor. Szerinte az agrártámogatások csökkentése Nyerges Zsoltnak, Csányi Sándornak és Simicska Lajosnak fáj a legjobban. Most fogást találtak Seszták Miklóson.
Közben a Magyar Nemzet már arról is ír, hogy a területalapú támogatások átalakítása kegyelemdöféssel ér fel az elmaradott északi megyék falvainak. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára szerint ezeken a területeken az átlagnál rosszabb földeken kénytelenek gazdálkodni a termelők. Ezen falvakban szinte kizárólag ők az egyedüli legális foglalkoztatók, ezek a vállalkozások adják a működési területükön lévő falvak adóbevételének nem ritkán száz százalékát.