Miért zavar valakit a sas? Mert megeszi a nyulat, ezért konkurenciát jelenthet a vadászoknak – mondta el a FigyelőNetnek Palatitz Péter, a Magyar Madártani Egyesület (MME) szakértője. A varjú kárt okozhat a mezőgazdaságban, amikor például drótférgek után kutatva kifordítja a földből a kukoricát. Senki nem gondolhatja azonban komolyan, hogy a hazánk területén élő párszáz sas minimálisan is veszélyeztethet bármilyen nyúlpopulációt – tette hozzá.
Lármás, haljon meg
Ezek alapján a vadgazdálkodás és a mezőgazdaság rosszul felfogott érdeke lehet a madarak pusztítása. Városokban például azért üldözik a varjakat, mert lármásak, és meglepő módon telepeik alá piszkítanak. A megtorlás azonban sokkal durvább, mint az elszenvedett „sérelmek” – fogalmazott Palatitz.
Az emberekkel meg kellene értetni, hogy természetes rendszerben gazdálkodnak, amelyben korántsem ők az egyetlen szereplők. Együtt kell élni a madarakkal, amelyek amúgy sem jelentős vetélytársak, sőt, a „kártevők” pusztításával hasznot is hajtanak. A mérgezési esetek egyedül az emberi kapzsiságról és tájékozatlanságról árulkodnak, miközben helyrehozhatatlan károkat okoznak a természetben – fogalmazott a szakember.
A fokozattan védett kékvércse a varjakra van utalva (fotó: Tihanyi Gábor)
Emberre is veszélyes mérgek
Magyarországon jelenleg törvénytelen a természetbe mérget elhelyezni. A házilag tojásokba- vagy állattetemekbe injektált és kihelyezett méreganyagok illegálisak, bizonyos fajtáik, akár nagyon kis mennyiségben is komoly veszélyt jelenthetnek a védett állatfajokra és az emberre egyaránt – hívja fel a figyelmet az MME közleménye.
Az elkövetőt lehetetlen tetten érni, és a megelőzés sem jöhet szóba: kizárt dolog az ország területén megtalálni egy-egy mérgezett tojást, döglött állatot. Magyarországon még senkit nem ítéltek el hasonló cselekményért, még a mérgezett csali és a madár pusztulása közötti kapcsolatot is nehéz jogi úton bizonyítani. Ezekben az esetekben ismeretlen tettes ellen indul nyomozás közveszély okozása vagy környezetkárosítás miatt.
A varjakkal a vércse is eltűnik
A vetési varjak pusztítása túlmutat a fajt ért károsodáson: a fokozottan védett kék vércse ugyanis elhagyott varjúfészkekben költ, a varjútelepek megóvása ezért is különösen fontos. A vércsék állománya az elmúlt 10-15 évben drasztikusan, több mint 50 százalékkal csökkent, hosszú távú védelmük csak a vetési varjú telepek megőrzésével képzelhető el.
Mint korábban beszámoltunk róla, a ragadozó megmentésére pénzben kifejezve is hatalmas program indult: magyar nemzeti parkok 200 millió forintot nyertek a kék vércsék védelmére az Európai Unió Life pályázatán. A négy éves projekt célja, hogy hosszú távon megőrizzék a meglévő kolóniákat.
