Belföld

Vagyonőr lett a politika magányos hőse

király zoltán (király zoltán, )
király zoltán (király zoltán, )

Király Zoltán a 168 órának azt mondta: hazudik, aki azt mondja, hogy ’88-ban a rendszerváltásért, a piacgazdaságért, a többpárti jogállamért harcolt, és tudta, mi lesz 1990 után.

Vagyonőrként dolgozik, recepciósként ül egy hatalmas irodaház bejáratánál. Most tette le az OKJ-s vizsgát – a két diploma és két szakma mellé, mert szeretne pénzt keresni. Normális a nyugdíja, de két egyetemista fia van, lakáshitelt vett fel, nem akart pengeélen táncolni. Tavaly megkereste az MTVA korábbi vezetőjét, Böröcz Istvánt, hogy kellene a nyugdíjasoknak egy Ablak-szerű magazin, amit állítólag már be is terveztek, de végül nem adtak rá pénzt.

Fotó: MTI / Kovács Tamás

A volt képviselő szerint ő soha nem volt igazi politikus és semmit nem utál annyira, mint a végrehajtó hatalmat. „Aki ma azt mondja, hogy ’88-ban a rendszerváltásért, a piacgazdaságért, a többpárti jogállamért harcolt, és tudta, mi lesz 1990 után – nem mond igazat” – teszi hozzá, elismerve: ő biztosan nem tudta. Talán vihette volna többre politikusként is, de rá kellett jönnie: nálunk bandák vannak. „Dimitrov téri fiúk, kollégiumi szobatársak. Pénzügyesek: Matolcsy, Csillag, Bokros, Németh Miklós. Vagy a jogászok: Áder, Orbán, Kövér”. Ő soha nem volt brancsbeli. Azt túlzásnak tartja, hogy egy országot egy szoba irányít, neki ez az állampárti helyzetet idézi, ezt a parlamenti kétharmadot már átélte, és ő kezdte megbolygatni. „Most is súlytalannak, mitugrásznak nézik, aki ezzel próbálkozik. Akkor demokratikus centralizmus volt. Ma centrális erőtér van” – érzékelteti a különbséget.

Király Zoltán a Parlamentbe most figyelni megy. Tanul. Beül a páholyba, és jegyzetel. Legutóbb az egyik fiatal képviselő szóvá tette, mit keres ott, mire az egyik alelnök azt mondta neki: tudja, fiatalember, neki sok köze van ahhoz, hogy ön most pártja képviseletében lent ülhet. Ez jólesett neki.

Azok a daliás idők

Ezen a címmel jelent meg négy éve, az elsősorban a rendszerváltás időszakára visszatekintő kötete. Király Zoltán akkor azt mondta, hogy bár manapság sokan szembesítik azzal: a demokratikus átmenetnek semmi értelme nem volt, és például az államadósság mértékét látva néha ő is így érzi, összességében nem lehet kérdéses, hogy a rendszerváltásra szükség volt.

Akkor Király Zoltán az MDF egyéni képviselőjelöltjeként indult a főváros III. kerületében, és azt mondta, 1998 óta a parlamenti közvetítéseket sem nézi. Akkor elégelte meg a jobboldal kommunistázását, “köpdösését”, és azt, hogy a baloldalon senki sincs, aki hitelesen visszakérdezhetne: “Ön mit csinált 1985-ben, 1986-ban, 1987-ben? Kussolni tetszett?”

A könyvbemutatón Lengyel László közgazdász, politológus Király Zoltán vakmerőségét méltatta. Szerinte büszkének kell lenni azokra, akik “a nyolcvanas években, a nagy megalkuvások időszakában” nemcsak becsületesek, okosak, tehetségesek, hanem bátrak is voltak.

Életrajzi könyvében Király Zoltán kitért arra, hogyan választották meg 1985-ben Szegeden országgyűlési képviselőnek, és miért zárták ki – Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Lengyel Lászlóval együtt – az MSZMP-ből, illetve hogy a rendszerváltás után miért hagyta ott az MDF-et, és próbálkozott meg a szociáldemokrata párt újjászervezésével.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik