A TI Magyarország szerint sem a magyar kormány, sem az ügyészség nem reagált megfelelő módon az Egyesült Államok korrupciós vádjaira, amelyek alapján megtiltották hat magyar állampolgár, köztük állami-kormányzati tisztségviselők beutazását az USA-ba – írja a szervezet közleményében.
Idézik Orbán Viktort, aki szerint „miután Magyarország jogállam, bizonyíték nélkül nem lehet eljárást indítani”, a kormány ezért nem tud mit kezdeni Washington jelzéseivel, amelyekben a kormányfő szerint „lényegében egy vádról van szó”. Emlékeztetnek a magyar büntetőeljárási törvény előírásaira, amely szerint a nyomozást már a bűncselekményre vonatkozó puszta gyanú alapján meg kell indítani, és magának az eljárásnak a feladata, hogy kiderítse, vannak-e bizonyítékok.
A TI jogállami normákkal ellentétesnek tartja, hogy a korrupció gyanúja miatt az Egyesült Államokból kitiltott magyar kormánytisztviselők ügyében a magyar kormány egyelőre a felelősség eltussolásával van elfoglalva, és az ügyészség sem tesz semmit a történtek tisztázására. A korrupció ellen küzdő szervezet elvárja a kormánytól és az ügyészségtől, hogy hivatalból indítson eljárást a Magyarországon befektető amerikai cégeket állítólagosan sújtó vesztegetések és csalások tisztázására, valamint derítse ki: ezekben a korrupciós ügyekben, amennyiben megtörténtek, milyen szerepet játszott a magyar adóhatóság.
Felhívták a figyelmet, hogy a kitiltás politikai, diplomáciai lépés, amelytől nem várható sem a tények kiderítése, sem a felelősök bíróság elé állítása. Hozzáteszik, hogy ezért arra van szükség, hogy az állítólagos vesztegetési ügyben érintett amerikai vállalatok tegyenek feljelentést mind Magyarországon, mind az Egyesült Államokban.
A szervezet szerint a kormánynak Horváth András, volt NAV-os állításainak is a végére kellene járnia. Felhívják a figyelmet, hogy Horváth súlyos vádjairól a csaknem egyéves nyomozás után még mindig nem tudtak hitelt érdemlően beszámolni a közvéleménynek, őt viszont vegzálták, feljelentették.
“Elégségesnek” felelne meg az ország osztályzata
A világ számos fejlett országa alig vagy egyáltalán nem lép fel a külföldi befektetések során vesztegető vállalataik ellen, derül ki a Transparency International (TI) friss, Berlinben közzétett nemzetközi felméréséből. Magyarországon még rosszabb a helyzet, a magyar hatóságok ugyanis nemcsak a külföldön korrupcióba keveredő magyar befektetőket nem üldözik elég hatékonyan, de a hazai korrupcióval szemben is tehetetlenek.
Magyarország, tavalyhoz hasonlóan, idén is az egyezményt csak korlátozott mértékben végrehajtó országok csoportjába tartozik. Egyrészt azért, mert Budapest továbbra sem fogadott el olyan törvényt, amely a korrupciót bejelentő polgárokat ténylegesen védi. Másrészt az sem javított Magyarország besorolásán, hogy a kormány megkérdőjelezhetően állt az egyetlen komolyabb, magyar vállalat által külföldön elkövetett vesztegetési ügy felderítéséhez. A Mol-INA ügyben a magyar kormány nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva megtagadta az együttműködést az európai uniós társország Horvátországgal. A horvát exkormányfőt a vádak alapján hazájában börtönbüntetésre ítélték, míg Magyarországon nem találtak felelősöket.
