Szakértők szerint az 1992-ben született, a NIS helyzetét is meghatározó törvény hatályon kívül helyezése – és ezzel a privatizáció lehetővé tétele – a Kostunica-kormány sikere. Az állami monopóliumokról rendelkező törvény most megszavazott hatályon kívül helyezésével az energia-, távközlési-, és a közlekedési ágazatok privatizációja felé is megnyílik az út.
A parlamentben egyébként a két ellenzéki párt bojkottálta a szavazást, a kormánytervet 120:1 arányban fogadta el a 250 tagú törvényhozás.
A döntés némiképp meglepő fordulatként értékelhető, legalábbis annak fényében, hogy a hétvégén a szerb gazdasági miniszter még azt közölte: a kormány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követelése ellenére sem hajt végre többségi privatizációt az olajiparban. Mint elmondta: a szerb állam továbbra is legalább 51 százalékos részt tart meg a NIS olajcégben.
Feldarabolják
A kormány hétfőn este mégis megszavazott tervei szerint viszont a Balkán legnagyobb olajvállalatát három önálló cégre darabolják fel, megnyitva ezzel az utat a magánosítás előtt. Az egykori Jugoszlávia elleni embargó bevezetését megelőzően Slobodan Milosevic kormánya a szerb olajipar finomítóit, olajvezetékeit, olaj- és gázkitermelését, valamint szállítási és értékesítési hálózatát a NIS monopolcégbe egyesítette.
Most az egyes tevékenységek szétválasztásával lehetővé válik a privatizáció: két cégrész – az Adria-vezeték szerb részét üzemeltető JANAF, valamint az olaj- és gáztermelésért felelős másik rész állami tulajdonban maradnak. A harmadik cégben a NIS további részeit, így az újvidéki és pancsevói finomítókat, valamint az üzemanyag-töltőhálózatot egyesítik és ezt egy magánbefektetőnek adják el.
Kik az esélyesek?
Ágazati elemzők szerint mindenekelőtt a magyar Mol Rt., az osztrák OMV és az orosz Lukoil vív majd kemény csatát a privatizáció előtt megnyitott szerb olajpiacért – írja keddi, főként a zágrábi Vjesnik ezzel kapcsolatos cikkére támaszkodó elemzésében az osztrák APA.
Az OMV-főnöke már többször megismételte, hogy a NIS-privatizációban “alapvetően érdekeltek”, éles érdeklődéssel figyelik a privatizációs folyamatot. AZ OMV az idén 1,3 milliárd eurót szán befektetésekre – utal rá a hírügynökség.
A Vjesnik szerint egyelőre nem világos, hogy a Mol egyedül, vagy a horvát INA-val együtt pályázik-e. Mint írja, a bosnyák Energopetrol privatizációjánál a Mol és 25 százalékos leánycége, az INA egyesítették erőiket, de a kizárólagos tárgyalások zsákutcába jutottak, és a bosnyák kormány most új pályázat kiírásával fenyegetőzik.
Míg a lap szerint egyes ágazati szakértők azt várják, hogy az orosz Lukoil mellett más orosz cégek is ringbe szállnak a NIS-ért, mások a háttérben belső megállapodást gyanítanak az orosz olajcégek között, amelynek alapján a NIS-t a Lukoilnak engedik át. A Vjesnik szerint egy röviddel korábban aláírt szándéknyilatkozat is ezt támasztja alá, amely a Lukoil és a NIS között egy közös leányvállalat létesítéséről intézkedik. Ez a cég a NIS-nek nyersolajat szállít majd, és lehetővé teszi, hogy a cég hitelt vegyen fel a háborúban megsérült újvidéki és pancsevói finomítók felújítására.
A Lukoil Szerbiában már 220 benzinkúttal rendelkezik, amelyek a Beopetrol megszerzésével kerültek a tulajdonába. Ezek a benzinkutak részei az INA Szerbiában elkobzott vagyonának. A NIS megszerzésével így a Lukoil monopolhelyzetre tenne szert a szerb piacon, miközben a monopóliumellenes törvényt a parlament már elfogadta.
A szerb politikai vezetés azonban legszívesebben olyan világcégeket látna a NIS felvásárlójaként, mint a BP, vagy a Shell, de ázatai szakértők szerint ez valószínűleg csak kívánság marad, – mutat rá a Vjesnik, amelyet az APA idéz.
Vonzó préda
A NIS – mindenekelőtt monopolhelyzetével az üzemanyag-ellátásban – Szerbia legtőkeerősebb cége. A szerbiai olajipari vállalatot 1,6 milliárd euróra értékelte a Deloitte könyvvizsgáló. A 17 ezer embert foglalkoztató cég tavalyi adózott eredménye 2,4 milliárd dinár (35 millió dollár volt.)