Olcsó húsnak
„Nem mindegy, hol vásárolunk sífelszerelést” – mondta Siklósi Máté, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) helyettes szóvivője. Hozzátette, hogy sífelszerelésekkel, síruhákkal kapcsolatos panaszok nem fordulnak elő kiugró mennyiségben, és szezonális jellegűek. Tapasztalat, hogy a kezdő síelők az olcsó, gyenge minőségű szetteket vásárolják meg, mégsem ők reklamálnak, hanem az eggyel komolyabb és drágább felszerelést vásárlók. Hogy hol költünk és mire, annál is érdemesebb odafigyelni, mert az FVF a fogyasztót védő lehetőségei végesek, vízáteresztő-képességet vizsgáló műszerrel például nem rendelkezik a felügyelet, így reklamáció esetén a panaszosnak nem tudnak igazat adni – fejezte be Siklósi Máté.
Drága mulatság a síelés. Magyarországon gyakorlatilag nincs lehetőség az űzésére, külföldre kell utazni, szállodában, panzióban vagy apartmanban megszállni. A felszerelés beszerzése tovább növeli a költségeket, hiszen a síelést és a hódeszkázást nem lehet megfelelő eszközök és ruházat nélkül elkezdeni. A kezdő felszerelések általában olcsóbbak, a léceknek nem kell annyira könnyűnek és teherbírónak lenniük, ugyanez igaz a kötésekre is.
A legolcsóbb sílécek és deszkák ára huszonötezer forint fölött van, de ha a minőség is szempont, akár a négyszeresét is fizethetjük. A gyártók szerint az ár a szilárdság és a súly arányában alakul, a könnyebb lécek, melyekkel könnyebb a fordulás többet kóstálnak.
A kötésnél már nagyobb a tét, ugyanis a sérülések elkerülésénél fontos szerepet játszik, miközben a jó síkötés nem akadályozza a mozgást, de esés esetén könnyen kiold. A kötések ára húsz- és ötvenezer forint között mozog.
Ehhez képest már elhanyagolható költséget jelent a négy-hatezer forint között mozgó bot. A szakértők szerint a profi síruházat beszerzése is lényeges szempont – tudástól függetlenül.
Nadrágok húsz-huszonötezerért, dzsekik huszonöttől negyvenezerig kaphatóak. Az értékesítők véleménye szerint a jó ruha melegen tart, de nem izzad benne a test. Ugyanez igaz a zoknira is, kettő- és ötezer forint közötti összeget kell értük fizetni. A kesztyűk drágábbak, protektorral vagy anélkül tíz-tizennyolcezer forintba kerülnek, szemüveg hat- és tizennyolcezerbe.
Nincs rend a piacon
„Magyarországon nem alakult ki a korrekt ár-érték arány, árképzésben teljes a káosz” – állítja Nagy Endre, a Snowboardshop ügyvezetője. A termékek többsége a külföldivel azonos áron kerül forgalomba, de nem ritka az sem, hogy idehaza drágább lécekkel találkozunk, mint a szomszédos Ausztriában – különösen a minőségi felszerelések árait verték fel.
Azonos minőségen belül is az árak széles palettájával szembesülünk. Ez összefügghet azzal, hogy a márkás, jó minőségű áruból elég alacsony a kínálat, emellett a magyarországi vásárlók többsége nem szakboltokban, hanem nagy áruházakban költ, döntési szempontjaiknál pedig a megjelenés, a dizájn játszik kulcsszerepet a minőség rovására.
Egy olcsóbb hódeszka nyolc perc, egy jó minőségű pedig három óra alatt készül el, és ez megjelenik az árakban is. A minőségi szempontok viszont az átlagember számára gyakorlatilag követhetetlenek. A lécek, deszkák esetében a rétegek anyaga és száma csak a sportot komolyan gondolóknak mond valamit. A komoly síhagyományokkal rendelkező országokban a szükséges, minimális szakértelem az alapja a vásárlási attitűdöknek, amire még idehaza várni kell – tette hozzá Nagy.
Árnyalja a képet, hogy egy nagy márka még nem jelent egyúttal jó minőséget is, a jó reklámkampány emeli az eladási statisztikákat, de a marketingköltséget minden esetben a vevővel fizettetik meg. A világon mintegy kétszáz léceket és deszkákat gyártó cég van, de ennek csak tíz százaléka rendelkezik saját gyárral és technológiával, a felszerelések legnagyobb részét bérmunkában készítik a cégek. Nagy üzlet vacakot gyártani – foglalta össze a helyzetet a FigyelőNetnek Nagy Endre.
Megéri képben lenni
A ruházatot tekintve is számos minőségi paraméter létezik, mellyel nehéz mit kezdeni szakember nélkül. Ilyen például a vízbírás, mely a vízáteresztő-képességet mutatja, vagy a páraáteresztő-képesség, mely arról tájékoztat, mennyire izzad be a test a ruházatba. Ezekkel az adatokkal nem boldogul az ember az üzletben, a ruhafogasoknál, nem is számolva az egyéni eltérésekkel. Bonyolítja a helyzetet, hogy síruházatból, különösen a gyengébb minőségből óriási a kínálat. A rosszabb minőségű ruha könnyebben átereszti a vizet, kevésbé jól szellőzik, bekúszik alá a hó.
Látszólag a luxus kategóriájába tartoznak a különféle protektorok. A saját egészségén szívesen spórol az ember, pedig a védőfelszereléseket még a nagy tapasztalattal, síelő múlttal rendelkezők is használják. A legfontosabb a térdvédő, háromtól nyolcezerig kell rászánni, és a farcsontvédő, utóbbi különösen nőknek javallott, az ő farcsontjuk jobban kiáll, ára: tízezer forint. Hasonló árban kaphatóak a bukósisakok.
A felszerelések egyike sem örökéletű. Négy-hat év áll rendelkezésre, hogy használjuk őket, de számítani kell rá, hogy a minőség fokozatosan romlik, az anyag öregszik, a lécek elveszítik rugalmasságukat, a ruhák vízáteresztő-képességüket. Éppen ezért annak, aki évente csak egy hetet tölt el síeléssel, hódeszkázással megéri a felszerelést bérelni. Ebben az esetben azonban tartózkodni kell a hirtelen felindulásból elkövetett hosszú síelős hétvégéktől, mert a kölcsönzés folyamata ennél lomhább és kiszámíthatatlanabb. Egy sí- vagy snowboard-szett – léc, deszka, kötés, cipő, bot – ezerötszáz forint körül bérelhető naponta.
